Befolyásolja a biztonságérzetüket az, amit az interneten látnak.
Tizenévesek százezrei félnek utcára menni a közösségi médiában látott erőszakos tartalmak miatt - írja a The Guardian.
A százezer 13 és 17 év közötti angol és walesi tinédzser körében végzett kutatás eredményei szerint négyből egy tinédzser látott már valós utcai erőszakról készült felvételeket az interneten, beleértve a késelést, verekedéseket és csoportosan elkövetett erőszakot is
Az ezekhez hasonló tartalmakkal a legtöbben az X-en és a TikTokon találkoznak, ráadásul az algoritmus anélkül dobja fel nekik ezeket, hogy bármi hasonlóra rákeresnének.
A videók ráadásul a kutatás szerint hatással vannak a kamaszok biztonságérzetére. 68 százalékuk számolt be például arról, hogy kevésbé érzi magát biztonságban azon a környéken, ahol él.
"Valós probléma az erőszak az országban, de a közösségi média még ijesztőbbnek tünteti fel" - nyilatkozta ezzel kapcsolatban Jon Yates, a Youth Endowment Fund vezérigazgatója.
Az erőszakos tartalakkal kapcsolatban a Guardian az X-et és a TikTokot is megkereste. Míg az X nem reagált erre, a TikTok úgy nyilatkozott; az erőszakos videókra vonatkozó szabályokat megsértő tartalmakat az esetek 96 százalékában már azelőtt törlik, hogy bejelentés érkezne róluk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
