Döntöttek Ausztráliában: 16 éves kor alatt betiltják a közösségi média használatát
Akár 50 millió ausztrál dolláros (25 millió font) bírságot is kaphatnak azok a platformok, amelyek nem tartják be a törvényt.
Befolyásolja a biztonságérzetüket az, amit az interneten látnak.
Tizenévesek százezrei félnek utcára menni a közösségi médiában látott erőszakos tartalmak miatt - írja a The Guardian.
A százezer 13 és 17 év közötti angol és walesi tinédzser körében végzett kutatás eredményei szerint négyből egy tinédzser látott már valós utcai erőszakról készült felvételeket az interneten, beleértve a késelést, verekedéseket és csoportosan elkövetett erőszakot is
Az ezekhez hasonló tartalmakkal a legtöbben az X-en és a TikTokon találkoznak, ráadásul az algoritmus anélkül dobja fel nekik ezeket, hogy bármi hasonlóra rákeresnének.
A videók ráadásul a kutatás szerint hatással vannak a kamaszok biztonságérzetére. 68 százalékuk számolt be például arról, hogy kevésbé érzi magát biztonságban azon a környéken, ahol él.
"Valós probléma az erőszak az országban, de a közösségi média még ijesztőbbnek tünteti fel" - nyilatkozta ezzel kapcsolatban Jon Yates, a Youth Endowment Fund vezérigazgatója.
Az erőszakos tartalakkal kapcsolatban a Guardian az X-et és a TikTokot is megkereste. Míg az X nem reagált erre, a TikTok úgy nyilatkozott; az erőszakos videókra vonatkozó szabályokat megsértő tartalmakat az esetek 96 százalékában már azelőtt törlik, hogy bejelentés érkezne róluk.
Akár 50 millió ausztrál dolláros (25 millió font) bírságot is kaphatnak azok a platformok, amelyek nem tartják be a törvényt.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.