Ebben is jócskán az uniós átlag alatt vagyunk.
A legfrissebb Eurobarometer-felmérés azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak a 18-30 év közötti fiatalok az EU-ban a demokráciához, amit a Népszava szúrt ki. Ebből kiderült többek között, hogy a 30 év alatti magyarok mindössze 28 százaléka gondolja, hogy a szavazás a leghatékonyabb módja, hogy hallassa a hangját, ugyanez az arány az Európai Unióban 38 százalék.
Ráadásul a magyar fiatalok csupán 51 százaléka tervezi, hogy a júniusi EP-választáson szavazni fog. Ehhez képest az EU-átlag 64 százalék.
Arról nem is beszélve, hogy a fiatal magyar felnőttek 26 százaléka azt mondta, nem érdekli a politika, ezért nem él majd a szavazati jogával vagy bizonytalan, hogy elmegy-e szavazni júniusban.
Érdekes, hogy ennek ellenére a magyarok 76 százaléka válaszolta azt, hogy az EU hatással van a mindennapi életére, ami Portugália, Málta és Románia után a legmagasabb arány.
A felmérésben arra is kíváncsiak voltak, hogy az iskola és az oktatási rendszer mennyire készítette fel őket arra, hogy felismerjék az álhíreket. Ezzel csak a magyar fiatalok 68 százaléka értett egyet, ami a legalacsonyabb az uniós tagországok közül.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
