Potenciális magyar- és töriérettségi esszétémák? Jókai Mór és Klebelsberg Kunó-emlékév lesz 2025

200 éve született Jókai Mór, 150 éve Klebelsberg Kunó.

  • Székács Linda

Jókai Mór – a magyar és egyetemes irodalom, valamint drámaköltészet egyik legkiemelkedőbb és legismertebb alakja – születésének 200. évfordulója alkalmából az Országgyűlés Jókai Mór-emlékévvé, Klebelsberg Kunó, a magyar tudományos és kulturális élet kiváló alakja születésének 150. évfordulója alkalmából pedig Klebelsberg Kunó-emlékévvé nyilvánítja a 2025-ös évet - szúrta ki az Eduline a keddi Magyar Közlönyben.

A határozatban hozzáteszik; az Országgyűlés támogatja és szorgalmazza olyan rendezvények szervezését, oktatási anyagok és művészeti alkotások készítését, amelyek Jókai Mór és Klebelsberg Kunó életművével kapcsolatosak, és "hozzájárulnak a méltó megemlékezéshez".

A határozat május 1-jén életbe is lépett.

Benne lehetnek az érettségiben?

Mivel 2023 Petőfi Sándor és Madách Imre-emlékév volt, szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt azt találgattuk, hogy az említett magyar szerzők közül valamelyik feltűnhet-e majd a magyarérettségiben. Bár erre az általunk megkérdezett magyartanár nem sok esélyt látott, mivel szerinte a feladatsor összeállítói nem veszik figyelembe az ilyen évfordulókat, Petőfi végül feltűnt az akkori magyarérettségiben. Az irodalmi feladatlap II. részében, vagyis a műértelmező szövegalkotásban választhatták egy Tóth Árpád és egy Petőfi vers összehasonlítását azok, akik nem akarták Lázár Ervin egyik novelláját elemezni.

Arról, hogy az idei Holokauszt emlékév kapcsán feltűnhet-e Radnóti Miklós a hétfői magyarérettségiben, Németh Nikolett magyartanárral beszélgettünk:

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.