Negatív rekord: sose született annyira kevés gyerek Magyarországon, mint 2023-ban

Majdnem nyolcezerrel csökkent a születésszám két év alatt.

  • Tornyos Kata

85 200 gyerek született Magyarországon 2023-ban és 127 200 ember halt meg tavaly az országban – írta meg a Központi Statisztikai Hivatal éves összesítője alapján a hvg.hu. Így a be- és kivándorlásokat is figyelembe véve a népesség 9 millió 580 ezer fő volt december legvégén.

Egyetlen év sem volt még, amikor ennyire kevés gyerek született volna, mint most. Az eddigi mélypont a 2011-es 88 049 születés volt, ennél a mostani szám majdnem háromezerrel kisebb. 2022-ben háromezerrel, 2021-ben még majdnem nyolcezerrel több gyerek született, mint 2023-ban.

A lap felhívja a figyelmet, hogy érdemes lakosságarányosan nézni az adatokat. Amikor 500 ezerrel többen éltek az országban, akkor magasabb születésszámok is voltak. Így ezer lakosra 8,9 születés jut 2023-ban, ami a valaha mért második legrosszabb adat, a 2011-es 8,8 volt ennél alacsonyabb.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.