Az előző tanévhez képest nőtt az óvodás gyermekek, a középfokú intézményekben tanulók és a felsőoktatási hallgatók száma, míg az általános iskolai tanulóké csökkent.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint a 203/24-es tanévben 1,9 millióan vesznek részt a köznevelés, szakképzés és a felsőoktatás különböző szintjein.
Közülük körülbelül 324 ezren óvodai nevelésben, 716 ezren általános iskolai, 546 ezren középfokú oktatásban részesülnek. Emellett 2,6 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt. A felsőoktatási intézményekben pedig több mint 310 ezren folytatnak tanulmányokat.
Nappali oktatás
Az általános iskolai oktatás kivételével nőtt a nappali oktatásban tanulók száma. Az előző évhez képest csaknem 700 fővel többen – közel 324 ezren járnak óvodába a 2023/34-es nevelési tanévben. Az ott dolgozó főállású pedagógusok száma idén is meghaladja a 30 ezer főt.
A nappali rendszerű általános iskolai oktatásban a tavalyival összevetve mintegy 3 ezer fővel kevesebben, 712 ezren tanulnak. A fő munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusok száma közel 73 ezer fő.
Idén az egy pedagógusra jutó tanulók száma országos átlagban 9,8 fő.
A középfokú intézményekben közel 428 ezren vesznek részt. Közülük 194 ezren gimnáziumokban (a tanulók 45,4%-a), 171 ezren (39,9%) technikumokban és szakgimnáziumokban, 56 ezren (13,1%) szakképző iskolákban, 6,7 ezren (1,6%) pedig szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban tanulnak. A középfokú iskolákban több mint 42 ezer főállású pedagógus és oktató dolgozik.
A felsőoktatási intézmények nappali képzésein – az előző évihez képest 7,4 ezer fővel többen – 215 ezren folytatnak tanulmányokat. Ebből a hallgatók mintegy 92 százaléka felsőfokú alap-, mester- vagy osztatlan képzésben vesz részt. A felsőoktatási intézményekben dolgozó tanárok és oktatók száma jelenleg 27 ezer fő.
Az adatokból azt is megtudtuk, hogy idén is tovább nőtt a külföldi hallgatók száma, akiknek a létszáma meghaladja a 43 ezer főt.
Nem nappali képzés
Az alapfokú, a középfokú és a felsőfokú oktatás nem nappali képzésein egyaránt emelkedett a résztvevők száma, amiben az előző évinél mintegy 42 ezer fővel többen – 218 ezren vesznek részt.
Az általános iskolákban az előző évhez hasonlóan 4 ezren, a középfokú intézményekben 118 ezren, az egy évvel korábbinál közel 29 ezer fővel többen folytatják tanulmányaikat nem nappali oktatásban. A nagymértékű növekedés elsősorban a szakképző iskolákban és a technikumokban történt.
A felsőoktatási intézmények részidős képzéseiben, illetve távoktatásban közel 96 ezren, az egy évvel korábbinál 13 ezer fővel többen vesznek részt. Legtöbben közülük (89 ezren) levelező képzésben tanulnak. Távoktatásban 3,8 ezren, esti képzésben 3,1 ezren részesülnek.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
