Az előző tanévhez képest nőtt az óvodás gyermekek, a középfokú intézményekben tanulók és a felsőoktatási hallgatók száma, míg az általános iskolai tanulóké csökkent.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint a 203/24-es tanévben 1,9 millióan vesznek részt a köznevelés, szakképzés és a felsőoktatás különböző szintjein.
Közülük körülbelül 324 ezren óvodai nevelésben, 716 ezren általános iskolai, 546 ezren középfokú oktatásban részesülnek. Emellett 2,6 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt. A felsőoktatási intézményekben pedig több mint 310 ezren folytatnak tanulmányokat.
Nappali oktatás
Az általános iskolai oktatás kivételével nőtt a nappali oktatásban tanulók száma. Az előző évhez képest csaknem 700 fővel többen – közel 324 ezren járnak óvodába a 2023/34-es nevelési tanévben. Az ott dolgozó főállású pedagógusok száma idén is meghaladja a 30 ezer főt.
A nappali rendszerű általános iskolai oktatásban a tavalyival összevetve mintegy 3 ezer fővel kevesebben, 712 ezren tanulnak. A fő munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusok száma közel 73 ezer fő.
Idén az egy pedagógusra jutó tanulók száma országos átlagban 9,8 fő.
A középfokú intézményekben közel 428 ezren vesznek részt. Közülük 194 ezren gimnáziumokban (a tanulók 45,4%-a), 171 ezren (39,9%) technikumokban és szakgimnáziumokban, 56 ezren (13,1%) szakképző iskolákban, 6,7 ezren (1,6%) pedig szakiskolákban és készségfejlesztő iskolákban tanulnak. A középfokú iskolákban több mint 42 ezer főállású pedagógus és oktató dolgozik.
A felsőoktatási intézmények nappali képzésein – az előző évihez képest 7,4 ezer fővel többen – 215 ezren folytatnak tanulmányokat. Ebből a hallgatók mintegy 92 százaléka felsőfokú alap-, mester- vagy osztatlan képzésben vesz részt. A felsőoktatási intézményekben dolgozó tanárok és oktatók száma jelenleg 27 ezer fő.
Az adatokból azt is megtudtuk, hogy idén is tovább nőtt a külföldi hallgatók száma, akiknek a létszáma meghaladja a 43 ezer főt.
Nem nappali képzés
Az alapfokú, a középfokú és a felsőfokú oktatás nem nappali képzésein egyaránt emelkedett a résztvevők száma, amiben az előző évinél mintegy 42 ezer fővel többen – 218 ezren vesznek részt.
Az általános iskolákban az előző évhez hasonlóan 4 ezren, a középfokú intézményekben 118 ezren, az egy évvel korábbinál közel 29 ezer fővel többen folytatják tanulmányaikat nem nappali oktatásban. A nagymértékű növekedés elsősorban a szakképző iskolákban és a technikumokban történt.
A felsőoktatási intézmények részidős képzéseiben, illetve távoktatásban közel 96 ezren, az egy évvel korábbinál 13 ezer fővel többen vesznek részt. Legtöbben közülük (89 ezren) levelező képzésben tanulnak. Távoktatásban 3,8 ezren, esti képzésben 3,1 ezren részesülnek.
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
