Azonnali intézkedésekre van szükség a gyerekek védelme és az e-cigaretta elterjedésének megakadályozása érdekében az Egészségügyi Világszervezet szerint.
Harmincnégy ország betiltotta az e-cigaretta forgalmazását, 88 országban nincs minimális életkor meghatározva az e-cigaretta vásárlásakor, és 74 országban nincsenek szabályozások ezekre a káros termékekre vonatkozóan – olvasható az Egészségügyi Világszervezet (WHO) oldalán. Az e-cigaretta könnyedén megvásárolható és agresszívan reklámozzák a fiataloknak.
Mi is írtunk arról, hogy több tízmillió fiatalt érnek el olyan bejegyzések a közösségi médiában, amelyek nikotinos tasakokat és elektromos cigarettákat népszerűsítenek kedvezmények, ingyenes ajándékok és fizetett influenszerek segítségével.
Rák, tüdőbetegség, tanulási zavarok
A nikotint tartalmazó e-cigaretta rendkívül függőséget okoz és károsítja az egészséget. Bár a hosszú távú egészségügyi hatások még nem ismertek, de már bizonyított tény, hogy rákot okozhat és növelheti a szív- és tüdőbetegségek kockázatát. Az e-cigaretta használata befolyásolhatja az agy fejlődését és tanulási zavarokhoz vezethet fiatalok esetében. Emellett negatívan befolyásolhatja a várandós nők magzatának fejlődését és a passzív dohányzás is komoly probléma – írja a szervezet.
A 13–15 éves gyerekek magasabb arányban használják az e-cigarettát, mint a felnőttek az Egészségügyi Világszervezet összes régiójában. Kanadában az e-cigaretta használati arányok megduplázódtak a 16–19 évesek körében 2017 és 2022 között, míg Angliában a fiatal felhasználók száma az elmúlt három évben megháromszorozódott.
A WHO felhívja a figyelmet, hogy bármely kormánynak, amely az e-cigaretta alkalmazásával kívánja elősegíteni a dohányzásról való leszokást, gondoskodnia kell arról, hogy a termékekhez való hozzáférést ellenőrzés alatt tartsa és gyógyszerként szabályozza ezeket a termékeket. Szerintük a dohányipar az egészség károsításából profitál, és ezeket az újabb termékeket arra használja, hogy helyet kapjon a politikai döntéshozók asztalánál, és beleszólhasson az egészségügyi szabályozásba.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
