WHO: nagyobb arányban e-cigarettáznak a 13–15 éves gyerekek, mint a felnőttek

Azonnali intézkedésekre van szükség a gyerekek védelme és az e-cigaretta elterjedésének megakadályozása érdekében az Egészségügyi Világszervezet szerint.

  • Tornyos Kata

Harmincnégy ország betiltotta az e-cigaretta forgalmazását, 88 országban nincs minimális életkor meghatározva az e-cigaretta vásárlásakor, és 74 országban nincsenek szabályozások ezekre a káros termékekre vonatkozóan – olvasható az Egészségügyi Világszervezet (WHO) oldalán. Az e-cigaretta könnyedén megvásárolható és agresszívan reklámozzák a fiataloknak.

Mi is írtunk arról, hogy több tízmillió fiatalt érnek el olyan bejegyzések a közösségi médiában, amelyek nikotinos tasakokat és elektromos cigarettákat népszerűsítenek kedvezmények, ingyenes ajándékok és fizetett influenszerek segítségével.

Rák, tüdőbetegség, tanulási zavarok

A nikotint tartalmazó e-cigaretta rendkívül függőséget okoz és károsítja az egészséget. Bár a hosszú távú egészségügyi hatások még nem ismertek, de már bizonyított tény, hogy rákot okozhat és növelheti a szív- és tüdőbetegségek kockázatát. Az e-cigaretta használata befolyásolhatja az agy fejlődését és tanulási zavarokhoz vezethet fiatalok esetében. Emellett negatívan befolyásolhatja a várandós nők magzatának fejlődését és a passzív dohányzás is komoly probléma – írja a szervezet.

A 13–15 éves gyerekek magasabb arányban használják az e-cigarettát, mint a felnőttek az Egészségügyi Világszervezet összes régiójában. Kanadában az e-cigaretta használati arányok megduplázódtak a 16–19 évesek körében 2017 és 2022 között, míg Angliában a fiatal felhasználók száma az elmúlt három évben megháromszorozódott.

A WHO felhívja a figyelmet, hogy bármely kormánynak, amely az e-cigaretta alkalmazásával kívánja elősegíteni a dohányzásról való leszokást, gondoskodnia kell arról, hogy a termékekhez való hozzáférést ellenőrzés alatt tartsa és gyógyszerként szabályozza ezeket a termékeket. Szerintük a dohányipar az egészség károsításából profitál, és ezeket az újabb termékeket arra használja, hogy helyet kapjon a politikai döntéshozók asztalánál, és beleszólhasson az egészségügyi szabályozásba.

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.