Magyar kutatók is részt vettek a szupernóvák vizsgálatában

A Szegedi Tudományegyetem kutatói a csillagrobbanások kozmikus porképződésben betöltött szerepét vizsgálták.

  • Eduline

A Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézet asztrofizikusai Szalai Tamás vezetésével a szupernóvák infravörös jellemzőinek vizsgálatában vettek aktívan részt – számolt be róla a HVG.

Szalai és korábbi doktorandusz hallgatója, Zsíros Szanna, meghívást kapott egy nemzetközi kutatócsoportba, ami 2021 márciusában több pályázatot is elnyert a James-Webb-űrtávcső mérési lehetőségeire. A közelmúltban megszülettek az első eredményei is a szupernóva-robbanások kozmikus porképződésben betöltött szerepének. A kutatást a nemzetközi csoport folyóiratcikkekben, köztük a rangos MNRAS folyóiratban, és konferenciákon is ismertette.

Az SZTE közleménye szerint a kozmikus por eredete a mai napig nem teljesen tisztázott. A szupernóva-robbanásokat régóta a csillagközi porszemcsék lehetséges forrásainak tekintik. Erre közvetlen bizonyítékot remélhetőleg a következő években az intenzív infravörös sugárzás észlelésével fognak találni.

A kutatók megvizsgáltak egy 25 millió fényévre lévő szupernóvát, a „tűzijáték-galaxisnak” is nevezett NGC 6946-ot. A kutatás során arra a következtetésre jutottak, hogy a kimutatott por a robbanás során keletkezett. A kutatócsoport eddigi eredményei több ponton egyértelműen megerősítették a magösszeomlásos szupernóvák elengedhetetlen szerepét a kozmikus portermelésben.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.