Magyar kutatók is részt vettek a szupernóvák vizsgálatában

A Szegedi Tudományegyetem kutatói a csillagrobbanások kozmikus porképződésben betöltött szerepét vizsgálták.

  • Eduline

A Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézet asztrofizikusai Szalai Tamás vezetésével a szupernóvák infravörös jellemzőinek vizsgálatában vettek aktívan részt – számolt be róla a HVG.

Szalai és korábbi doktorandusz hallgatója, Zsíros Szanna, meghívást kapott egy nemzetközi kutatócsoportba, ami 2021 márciusában több pályázatot is elnyert a James-Webb-űrtávcső mérési lehetőségeire. A közelmúltban megszülettek az első eredményei is a szupernóva-robbanások kozmikus porképződésben betöltött szerepének. A kutatást a nemzetközi csoport folyóiratcikkekben, köztük a rangos MNRAS folyóiratban, és konferenciákon is ismertette.

Az SZTE közleménye szerint a kozmikus por eredete a mai napig nem teljesen tisztázott. A szupernóva-robbanásokat régóta a csillagközi porszemcsék lehetséges forrásainak tekintik. Erre közvetlen bizonyítékot remélhetőleg a következő években az intenzív infravörös sugárzás észlelésével fognak találni.

A kutatók megvizsgáltak egy 25 millió fényévre lévő szupernóvát, a „tűzijáték-galaxisnak” is nevezett NGC 6946-ot. A kutatás során arra a következtetésre jutottak, hogy a kimutatott por a robbanás során keletkezett. A kutatócsoport eddigi eredményei több ponton egyértelműen megerősítették a magösszeomlásos szupernóvák elengedhetetlen szerepét a kozmikus portermelésben.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.