A Szegedi Tudományegyetem Fizikai Intézet asztrofizikusai Szalai Tamás vezetésével a szupernóvák infravörös jellemzőinek vizsgálatában vettek aktívan részt – számolt be róla a HVG.

Szalai és korábbi doktorandusz hallgatója, Zsíros Szanna, meghívást kapott egy nemzetközi kutatócsoportba, ami 2021 márciusában több pályázatot is elnyert a James-Webb-űrtávcső mérési lehetőségeire. A közelmúltban megszülettek az első eredményei is a szupernóva-robbanások kozmikus porképződésben betöltött szerepének. A kutatást a nemzetközi csoport folyóiratcikkekben, köztük a rangos MNRAS folyóiratban, és konferenciákon is ismertette.

Az SZTE közleménye szerint a kozmikus por eredete a mai napig nem teljesen tisztázott. A szupernóva-robbanásokat régóta a csillagközi porszemcsék lehetséges forrásainak tekintik. Erre közvetlen bizonyítékot remélhetőleg a következő években az intenzív infravörös sugárzás észlelésével fognak találni.

A kutatók megvizsgáltak egy 25 millió fényévre lévő szupernóvát, a „tűzijáték-galaxisnak” is nevezett NGC 6946-ot. A kutatás során arra a következtetésre jutottak, hogy a kimutatott por a robbanás során keletkezett. A kutatócsoport eddigi eredményei több ponton egyértelműen megerősítették a magösszeomlásos szupernóvák elengedhetetlen szerepét a kozmikus portermelésben.