Európai Bizottság: fokozni kell a gyermekmunka megszüntetése érdekében kifejtett erőfeszítéseket

A gyermekmunka felszámolásához hatékonyan kell kezelni a jelenség kiváltó okait, köztük a szegénységet, az egyenlőtlenséget, az oktatáshoz való hozzáférés hiányát és a gyermekeknek nyújtott korlátozott szociális védelmet - jelentette ki az Európai Bizottság a gyermekmunka elleni világnap alkalmából hétfőn.

  • Tornyos Kata

Az Európai Unió eltökélt szándéka, hogy 2025-ig felszámolja a kényszermunkát, véget vessen a modernkori rabszolgaságnak és az emberkereskedelemnek, valamint felszámolja a gyermekmunka minden formáját – olvasható az MTI-n. Az utóbbihoz fokozni kell a gyermekmunka megszüntetése érekében kifejtett erőfeszítéseket, valamint biztosítani kell a gyermekek minőségi oktatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és tisztességes élethez való hozzáférését.

Világszerte 218 millió 5 és 17 év közötti gyermeket dolgoztatnak, közülük 152 millióra tehető a kizsákmányoló gyermekmunka áldozatainak száma, mintegy 73 millió kiskorú veszélyes gyermekmunkát végez. Az érintett gyerekek túlnyomó többsége Afrikában és Ázsiában él, ők nem járnak iskolába, vagy nem fejezik be tanulmányaikat.

Az EU elkötelezett amellett, hogy felgyorsítsa a gyermekek jogainak védelméhez és biztosításához szükséges erőfeszítéseket, és biztosítsa, hogy gyermekkorukat a kizsákmányolás és bántalmazás minden formájától mentesen élvezhessék. A gyermekmunka elleni világnapot a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kezdeményezésére 2002-ben tartották először.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.