Egyre több ember tapasztal krónikus stresszt – így tehettek ellene

Nehéz az egyetem, közeledik az érettségi, emelkednek az árak, konfliktusba kerültetek egy közeli ismerőssel, háború zajlik a szomszédban – ezek mind hozzájárulnak a stressz kialakulásához, ami lényegesen megnehezíti a mindennapokat.

  • Eduline

Egy ősszel készített tanulmány szerint az amerikaiak fele él át stresszt napi szinten, a fő kiváltó oknak a pénzügyeket és a politikai történéseket nevezték meg – olvasható a CNN-en.

Mit vált ki a stressz?

A stressz akkor jelentkezik, ha egy új, előre nem látható helyzetbe kerülünk és nem vagyunk benne biztosak, hogy fogjuk tudni kezelni

– mondta Dr. Karmel Choi, a Harvard Medical School egyetemi adjunktusa. Ilyenkor készenléti módba kapcsol a test és kortizol áramlik szét a szervezetben, ami glükózt szabadít fel, ami energiával látja el az izmokat. A folyamatnak fizikai tünetei is vannak: megemelkedhet a pulzus, felgyorsulhat a légzés és szédülés, hányinger is előfordulhat. Hosszútávon több egészségügyi problémához is vezethet, mint a cukorbetegség vagy gyomor-bélrendszeri problémák.

Hogyan lehet kezelni?

Szerencsére ennek több módja is van: fontos kialakítani egy napi rutint, figyelni arra, hogy eleget aludjunk, változatosan étkezzünk és kevesebb időt töltsünk a képernyők előtt. A meditációs gyakorlatok is segíthetnek, illetve fontos, hogy szánjunk időt barátainkra és rokonainkra is. Az egyik legeffektívebb módszer viszont a testmozgás, hiszen ennek hatására a szervezet több endorfint termel, amely javítja a hangulatot

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.