A fővámházat olyan helyen kellett felépíteni, ahol könnyen meg lehetett közelíteni, így a Duna-part ideális helyszínnek tűnt a hajózás miatt. A tervezés során felmerült az az ötlet is, hogy a mai Kossuth téren, nagyjából a mai Parlament helyén kezdődjön el az építkezés.

Az ötletet Andrássy Gyula akkori miniszterelnök közbenjárására vetették el, aki a praktikumot tartotta szem előtt, így végül a mai Fővám tér mellett döntöttek. Mindezt egyébként a Budapesti Corvinus Egyetem oldalán megjelentetett cikkből tudjuk, amely az egyetemi levéltár munkatársainak múlt heti előadásáról szól.

A hajóval érkező árukat csilléken keresztül juttatták be az épületbe, amelyben vasúti sínek is futottak. Ferencváros és a mostani aula között 3,5 kilométer hosszú sín volt, ám ezt később elbontották. Komoly építészeti teljesítmény volt akkoriban a rakpart oldalában ma is látható, vízmentesen záró ajtók és az egykori, nyitható üvegtető megtervezése is.

A második világháború a Corvinus környékét és magát az épületet is megtépázta. A rekonstrukció 1946-47-ben kezdődhetett el, addigra már szinte csak a főfalak maradtak épen. A belső terek átalakították, így az akkori Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem beköltözhetett.

Máig fennálló rejtély ugyanakkor, hogy végül mi történt az épületben lévő sínekkel, kiket ábrázolnak a homlokzaton álló szobrok (ezt senki nem tudja), és, hogy eltávolítása után hová tűnhetett a vörös csillag a tetőről.