Lesújtó statisztika: majdnem minden harmadik tizen- és huszonéves túlzsúfolt helyen él

Több mint 30 százalékuk túlzsúfolt helyen lakik.

  • Eduline

A 15 és 29 év közti magyarok 30,9 százaléka túlzsúfolt helyen lakik - írja az Eurostat beszámolója alapján a hvg.hu, hozzátéve, ez az arány több mint másfélszerese az ország teljes lakosságára mért 19 százaléknak.

Az EU-s átlag ugyanebben a korosztáyban 27,5 százalék, amely néhány kimndottan rosszul teljesítő ország miatt ilyen magas: Romániában a 30 alattiak 64,7 százaléka, Bulgáriában pedig 57,9 százaléka él túlzsúfolt helyen. A legjobb helyzetet Cipruson, Máltán és Írországban mérték, ahol mindössze 43,, 6,4 és 7 százalékos az arány.

Milyen lakás számít túlzsúfoltnak?

Túlzsúfoltnak tekinthető az a lakás, ahol

  • nincs minden párnak és egyedülálló felnőttnek saját szobája
  • három vagy több 12 év alatti gyerek lakik ugyanabban a szobában
  • a 12-17 év közöttieknek nincs saját vagy legfeljebb egy, velük azonos nemű testvérrel közös szobájuk.
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István