Nem maradnak el az idei gólyatáborok, de védettségi igazolványra minden elsőévesnek szüksége lesz

Van, ahol gyorstesztekkel és kötelező lázméréssel, máshol állandó egészségügyi stábbal, betegszobával, fertőtlenítőpontokkal készülnek az idei egyetemi gólyatáborokra a szervezők. Bár a legtöbb felsőoktatási intézményben azzal számolnak, hogy a koronavírus-járvány miatt idén nem kell majd lefújni a programokat, a szabályok szigorúak: csak azok az elsőévesek gólyatáborozhatnak, akiknek van védettségi igazolványuk.

  • Szabó Fruzsina

„A táborokban egészségügyi szakszemélyzet lesz jelen, és betegszobát is fenn kell majd tartani. A lázas személyek elkülönítéséről, a légúti tüneteket mutató résztvevők elkülönített megfigyeléséről, további járványügyi vagy más teendők elvégzéséről folyamatosan gondoskodni kell” – hosszan sorolja az ELTE járványügyi testületének tájékoztatója, hogyan kell „Covid-biztossá” tenni az egyetem idei gólyatáborait. Jó néhány „klasszikus” gólyatábori program is kimarad majd, a dokumentum ugyanis leszögezi, hogy olyan játékokat kell kitalálni az elsőéveseknek, amelyeknél kerülni lehet a „közeli kontaktust”, és „éjszakai ébresztéssel járó programokat” sem lehet szervezni.

Tavaly több gólyatáborban találtak koronavírus-fertőzötteket, a Budapesti Corvinus Egyetem alapszakosainak bükkszéki kirándulása után például több hallgatóról kiderült, hogy fertőzött, ezért a mesterszakosok gólyatáborát azonnal lefújta az intézmény. A Szent István Egyetem egyik gólyatábora után öt embernek lett pozitív a tesztje, de a Pécsi Tudományegyetemen is találtak koronavírusos hallgatókat, ezért mindkét egyetemen törölték a további programokat, és így döntöttek Debrecenben is, ahol három turnusból egy elmaradt.

Több tízezer elsőévest várnak

Az idei gólyatáborokat a legtöbb egyetemen megtartják – igaz, sok helyen csak a járványügyi korlátozások enyhítése után kezdték el a szervezést. Az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán április közepén kezdték toborozni az augusztus 21. és 25. közötti gólyatábor szervezőit és lebonyolítóit, a Soproni Egyetem pedig már közzé is tette a Simonyi-kar idei táborának időpontját. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gólyatáborairól is vannak már információk: a 2020-as integrációnak megfelelően együtt fognak táborozni a budai, a gyöngyösi és a gödöllői campus elsőévesei.

A középiskolákkal ellentétben az egyetemek egyébként augusztus utolsó napjaiban is tarthatnak gólyatábort, a felsőoktatásra ugyanis nem vonatkozik az a minisztériumi rendelet, amely alapján az elsősök kirándulásait, táborait járványügyi okok miatt augusztus 23-ig le kell zongorázni.

Gyorsteszt, lázmérés, fertőtlenítőpont

Az ELTE-n tavaly egyébként elmaradtak a gólyatáborok, és az egyetemi karok idén is dönthetnek úgy, hogy inkább „orientációs napokat” szerveznek a campuson, a gólyatáborokban ugyanis csak azok az elsőévesek vehetnek majd részt, akiknek van védettségi igazolványuk – és ugyanez a szabály vonatkozik majd a szervezőkre is. Arra is van forgatókönyv, ha az utolsó pillanatban mégis le kell fújni a kirándulásokat: ebben az esetben az összes jelentkező visszakapja a részvételi díjat.

A Miskolci Egyetemen a tervek szerint augusztus 22-e és 26-a között tartják majd meg az idei gólyatábort. A programokon általában 700-800 elsőéves, a szervezőkkel együtt körülbelül ezer ember szokott részt venni. A gólyatáborba vagy védettségi igazolvánnyal, vagy 72 óránál nem régebbi, negatív PCR-teszttel lehet majd belépni, de az egyetem kommunikációs igazgatósága az Eduline-nal azt is közölte, hogy a szervezők gyorstesztekkel is készülnek, fertőtlenítőpontokat hoznak létre, és naponta mérik majd a hallgatók testhőmérsékletét.

A Pécsi Tudományegyetemen összesen tíz gólyatábort rendeznek négy helyszínen – arra számítanak, hogy ezeken összesen kétezer elsőéves vesz majd részt.  Az egyetemi hallgatói önkormányzat az Eduline-nal azt közölte, hogy a jogszabályoknak megfelelően védettségi igazolvánnyal, illetve igazolással lehet majd részt venni, de a szervezők – fogalmaztak – kiemelten figyelnek majd a higiénés szabályok betartására.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.