Van, ahol gyorstesztekkel és kötelező lázméréssel, máshol állandó egészségügyi stábbal, betegszobával, fertőtlenítőpontokkal készülnek az idei egyetemi gólyatáborokra a szervezők. Bár a legtöbb felsőoktatási intézményben azzal számolnak, hogy a koronavírus-járvány miatt idén nem kell majd lefújni a programokat, a szabályok szigorúak: csak azok az elsőévesek gólyatáborozhatnak, akiknek van védettségi igazolványuk.
„A táborokban egészségügyi szakszemélyzet lesz jelen, és betegszobát is fenn kell majd tartani. A lázas személyek elkülönítéséről, a légúti tüneteket mutató résztvevők elkülönített megfigyeléséről, további járványügyi vagy más teendők elvégzéséről folyamatosan gondoskodni kell” – hosszan sorolja az ELTE járványügyi testületének tájékoztatója, hogyan kell „Covid-biztossá” tenni az egyetem idei gólyatáborait. Jó néhány „klasszikus” gólyatábori program is kimarad majd, a dokumentum ugyanis leszögezi, hogy olyan játékokat kell kitalálni az elsőéveseknek, amelyeknél kerülni lehet a „közeli kontaktust”, és „éjszakai ébresztéssel járó programokat” sem lehet szervezni.
Tavaly több gólyatáborban találtak koronavírus-fertőzötteket, a Budapesti Corvinus Egyetem alapszakosainak bükkszéki kirándulása után például több hallgatóról kiderült, hogy fertőzött, ezért a mesterszakosok gólyatáborát azonnal lefújta az intézmény. A Szent István Egyetem egyik gólyatábora után öt embernek lett pozitív a tesztje, de a Pécsi Tudományegyetemen is találtak koronavírusos hallgatókat, ezért mindkét egyetemen törölték a további programokat, és így döntöttek Debrecenben is, ahol három turnusból egy elmaradt.
Több tízezer elsőévest várnak
Az idei gólyatáborokat a legtöbb egyetemen megtartják – igaz, sok helyen csak a járványügyi korlátozások enyhítése után kezdték el a szervezést. Az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Karán április közepén kezdték toborozni az augusztus 21. és 25. közötti gólyatábor szervezőit és lebonyolítóit, a Soproni Egyetem pedig már közzé is tette a Simonyi-kar idei táborának időpontját. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gólyatáborairól is vannak már információk: a 2020-as integrációnak megfelelően együtt fognak táborozni a budai, a gyöngyösi és a gödöllői campus elsőévesei.
A középiskolákkal ellentétben az egyetemek egyébként augusztus utolsó napjaiban is tarthatnak gólyatábort, a felsőoktatásra ugyanis nem vonatkozik az a minisztériumi rendelet, amely alapján az elsősök kirándulásait, táborait járványügyi okok miatt augusztus 23-ig le kell zongorázni.
Gyorsteszt, lázmérés, fertőtlenítőpont
Az ELTE-n tavaly egyébként elmaradtak a gólyatáborok, és az egyetemi karok idén is dönthetnek úgy, hogy inkább „orientációs napokat” szerveznek a campuson, a gólyatáborokban ugyanis csak azok az elsőévesek vehetnek majd részt, akiknek van védettségi igazolványuk – és ugyanez a szabály vonatkozik majd a szervezőkre is. Arra is van forgatókönyv, ha az utolsó pillanatban mégis le kell fújni a kirándulásokat: ebben az esetben az összes jelentkező visszakapja a részvételi díjat.
A Miskolci Egyetemen a tervek szerint augusztus 22-e és 26-a között tartják majd meg az idei gólyatábort. A programokon általában 700-800 elsőéves, a szervezőkkel együtt körülbelül ezer ember szokott részt venni. A gólyatáborba vagy védettségi igazolvánnyal, vagy 72 óránál nem régebbi, negatív PCR-teszttel lehet majd belépni, de az egyetem kommunikációs igazgatósága az Eduline-nal azt is közölte, hogy a szervezők gyorstesztekkel is készülnek, fertőtlenítőpontokat hoznak létre, és naponta mérik majd a hallgatók testhőmérsékletét.
A Pécsi Tudományegyetemen összesen tíz gólyatábort rendeznek négy helyszínen – arra számítanak, hogy ezeken összesen kétezer elsőéves vesz majd részt. Az egyetemi hallgatói önkormányzat az Eduline-nal azt közölte, hogy a jogszabályoknak megfelelően védettségi igazolvánnyal, illetve igazolással lehet majd részt venni, de a szervezők – fogalmaztak – kiemelten figyelnek majd a higiénés szabályok betartására.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
