A nyári párolgási időszak pedig még csak most következik.
Történelmi mélypontra süllyedt a Velencei-tó vízszintje: június 20-án este az agárdi vízmérce mindössze 52 centimétert mutatott, ami egy centiméterrel alacsonyabb a 2022 szeptemberében mért korábbi negatív rekordnál. Ráadásul a nyári intenzív párolgási időszak jelentős része még hátravan. Ha nem érkezik számottevő csapadék és vízutánpótlás, és az elmúlt száraz nyarakhoz hasonlóan havonta 6–8 centiméterrel csökken a vízszint, ősz elejére akár 30 centiméter környékére is süllyedhet.
A kialakult helyzet miatt ismét előtérbe került a Velencei-tó kiszáradása és a lehetséges vízpótlás kérdése. Dr. Boromisza Zsombor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének egyetemi docense szerint azonban ennél jóval összetettebb problémáról van szó.
A szakértő a Másfélfokon megjelent elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy a Velencei-tó nem olyan természetes rendszer, amelynek állandó vízszintje lenne. Átlagos mélysége mindössze másfél méter körüli, ezért különösen érzékenyen reagál a csapadék mennyiségére, a párolgásra és az időjárási szélsőségekre.
„A Velencei-tó olyan rendszer, amelynek működéséhez a változékonyság, vízszintingadozás, szélsőséges években pedig akár az időszakos kiszáradás lehetősége is hozzátartozik”
– írja Boromisza Zsombor. A klímaváltozás miatt azonban a szélsőségesen alacsony vízállású időszakok várhatóan egyre gyakoribbá válhatnak.
A probléma ugyanakkor nem kizárólag ebből fakad. Az elmúlt mintegy másfél évszázadban ugyanis úgy alakítottuk át a tavat és környezetét, hogy az minél inkább egy állandó vízszintű üdülőtóként működjön. A partszabályozás, a vízgazdálkodási beavatkozások, valamint a turisztikai fejlesztések nyomán a strandokkal, kikötőkkel, horgászhelyekkel és nagy kiterjedésű nyílt vízfelülettel rendelkező Velencei-tó vált megszokottá.
Így amikor jelentősen visszahúzódik a víz, az már nemcsak természeti változás: komoly problémát okozhat a turizmusnak és azoknak is, akik valamilyen módon a tó használatára építették a megélhetésüket vagy szabadidős tevékenységüket.
Bár a szélsőségesen alacsony vízszint komoly veszélyeket jelenthet például a vízminőségre és a halállományra, a szakértő szerint nem minden következménye tekinthető ökológiai szempontból károsnak.
A 2021–2022-es alacsony vízállás idején tapasztalt halpusztulás például elsősorban a nyílt vízi és idegenhonos halfajokat érintette. A tó korábbi, mocsarasabb állapotához jobban alkalmazkodó csukák esetében ezzel szemben csak kisebb mértékű pusztulást tapasztaltak.
Az alacsonyabb vízállás emellett kedvezhet a mocsári növényzet terjedésének és egyes természetes élőhelyek regenerációjának, bizonyos védett madárfajok számára pedig szintén kedvezőbb körülményeket teremthet. Mindez azért fontos, mert ami az üdülés vagy a turizmus szempontjából kedvezőtlen állapotnak tűnik, az természetvédelmi szempontból nem feltétlenül jelent minden esetben katasztrófát.
A Velencei-tó helyzetéről szóló viták egyik visszatérő kérdése, hogyan lehetne pótolni a hiányzó vizet. Boromisza Zsombor szerint kritikus helyzetekben szükség lehet vízgazdálkodási beavatkozásokra, önmagában a vízpótlás azonban nem jelent hosszú távú megoldást.
Ha ugyanis minden alkalommal kizárólag az a cél, hogy visszaállítsák a korábban megszokott vízszintet és tóképét, miközben az éghajlati körülmények folyamatosan változnak, ugyanazokkal a problémákkal újra és újra szembesülhetünk.
A szakértő szerint ezért sokkal nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az alkalmazkodásra. Ennek része lehet a víz megtartása a tó vízgyűjtő területén – elsősorban a talajban –, a parti élőhelyek helyreállítása és a partvédőművek felülvizsgálata.
Emellett a turisztikai fejlesztéseknél is számolni kellene azzal, hogy a Velencei-tó vízszintje nem állandó, hanem természetéből adódóan jelentősen változhat.
A tavat „nem lehet egy optimálisnak tekintett, fix állapothoz erőltetni és a tó természetes működésétől függetlenül fenntartani”
– fogalmaz Boromisza Zsombor.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói a NASA műholdas talajnedvesség-mérési adatainak ellenőrzésében vesznek részt. A közös munka segíthet pontosabban előre jelezni az aszályokat, a hőhullámokat és javíthatja az időjárás-előrejelzéseket is.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A hallgatók több mint fele már legalább félállásban dolgozik a tanulmányai mellett, ami sokaknál nem választás, hanem a megélhetés feltétele.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Az iskolakezdés közeledtével egyre több család kezdi beszerezni a szeptemberre szükséges tanszereket, ami különösen a nehezebb anyagi helyzetben lévő szülőknek jelenthet komoly terhet.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
15 ezernél is több autizmussal diagnosztizált gyerek volt az óvodákban, az általános és középiskolákban a 2025/2026-os tanévben. Ehhez képest a 2022/2023-os tanévben 9 737 fő volt a számuk.
