A nyári párolgási időszak pedig még csak most következik.
Történelmi mélypontra süllyedt a Velencei-tó vízszintje: június 20-án este az agárdi vízmérce mindössze 52 centimétert mutatott, ami egy centiméterrel alacsonyabb a 2022 szeptemberében mért korábbi negatív rekordnál. Ráadásul a nyári intenzív párolgási időszak jelentős része még hátravan. Ha nem érkezik számottevő csapadék és vízutánpótlás, és az elmúlt száraz nyarakhoz hasonlóan havonta 6–8 centiméterrel csökken a vízszint, ősz elejére akár 30 centiméter környékére is süllyedhet.
A kialakult helyzet miatt ismét előtérbe került a Velencei-tó kiszáradása és a lehetséges vízpótlás kérdése. Dr. Boromisza Zsombor, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének egyetemi docense szerint azonban ennél jóval összetettebb problémáról van szó.
A szakértő a Másfélfokon megjelent elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy a Velencei-tó nem olyan természetes rendszer, amelynek állandó vízszintje lenne. Átlagos mélysége mindössze másfél méter körüli, ezért különösen érzékenyen reagál a csapadék mennyiségére, a párolgásra és az időjárási szélsőségekre.
„A Velencei-tó olyan rendszer, amelynek működéséhez a változékonyság, vízszintingadozás, szélsőséges években pedig akár az időszakos kiszáradás lehetősége is hozzátartozik”
– írja Boromisza Zsombor. A klímaváltozás miatt azonban a szélsőségesen alacsony vízállású időszakok várhatóan egyre gyakoribbá válhatnak.
A probléma ugyanakkor nem kizárólag ebből fakad. Az elmúlt mintegy másfél évszázadban ugyanis úgy alakítottuk át a tavat és környezetét, hogy az minél inkább egy állandó vízszintű üdülőtóként működjön. A partszabályozás, a vízgazdálkodási beavatkozások, valamint a turisztikai fejlesztések nyomán a strandokkal, kikötőkkel, horgászhelyekkel és nagy kiterjedésű nyílt vízfelülettel rendelkező Velencei-tó vált megszokottá.
Így amikor jelentősen visszahúzódik a víz, az már nemcsak természeti változás: komoly problémát okozhat a turizmusnak és azoknak is, akik valamilyen módon a tó használatára építették a megélhetésüket vagy szabadidős tevékenységüket.
Bár a szélsőségesen alacsony vízszint komoly veszélyeket jelenthet például a vízminőségre és a halállományra, a szakértő szerint nem minden következménye tekinthető ökológiai szempontból károsnak.
A 2021–2022-es alacsony vízállás idején tapasztalt halpusztulás például elsősorban a nyílt vízi és idegenhonos halfajokat érintette. A tó korábbi, mocsarasabb állapotához jobban alkalmazkodó csukák esetében ezzel szemben csak kisebb mértékű pusztulást tapasztaltak.
Az alacsonyabb vízállás emellett kedvezhet a mocsári növényzet terjedésének és egyes természetes élőhelyek regenerációjának, bizonyos védett madárfajok számára pedig szintén kedvezőbb körülményeket teremthet. Mindez azért fontos, mert ami az üdülés vagy a turizmus szempontjából kedvezőtlen állapotnak tűnik, az természetvédelmi szempontból nem feltétlenül jelent minden esetben katasztrófát.
A Velencei-tó helyzetéről szóló viták egyik visszatérő kérdése, hogyan lehetne pótolni a hiányzó vizet. Boromisza Zsombor szerint kritikus helyzetekben szükség lehet vízgazdálkodási beavatkozásokra, önmagában a vízpótlás azonban nem jelent hosszú távú megoldást.
Ha ugyanis minden alkalommal kizárólag az a cél, hogy visszaállítsák a korábban megszokott vízszintet és tóképét, miközben az éghajlati körülmények folyamatosan változnak, ugyanazokkal a problémákkal újra és újra szembesülhetünk.
A szakértő szerint ezért sokkal nagyobb hangsúlyt kellene helyezni az alkalmazkodásra. Ennek része lehet a víz megtartása a tó vízgyűjtő területén – elsősorban a talajban –, a parti élőhelyek helyreállítása és a partvédőművek felülvizsgálata.
Emellett a turisztikai fejlesztéseknél is számolni kellene azzal, hogy a Velencei-tó vízszintje nem állandó, hanem természetéből adódóan jelentősen változhat.
A tavat „nem lehet egy optimálisnak tekintett, fix állapothoz erőltetni és a tó természetes működésétől függetlenül fenntartani”
– fogalmaz Boromisza Zsombor.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatói a NASA műholdas talajnedvesség-mérési adatainak ellenőrzésében vesznek részt. A közös munka segíthet pontosabban előre jelezni az aszályokat, a hőhullámokat és javíthatja az időjárás-előrejelzéseket is.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
Bár a 2026/2027-es tanévtől ismét minden magyar egyetemista előtt megnyílik az Erasmus lehetősége, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint ettől a program még nem válik mindenki számára ténylegesen hozzáférhetővé. A szervezet három komoly problémára hívta fel a figyelmet.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
