Magyar kutatásból derül ki, hogy a hideg vagy a meleg okoz inkább szívmegállást
Több mint 116 ezer szívmegállásos eset adatait vetették össze a 2018 és 2023 közötti hőmérsékleti adatokkal magyar kutatók.
Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói azt vizsgálták, hogyan változott hazánk hő- és vízellátottsága az elmúlt több mint ötven évben, és milyen, ma még délebbre jellemző európai éghajlat felé közelíthetünk a következő évtizedekben.
A Másfélfokon megjelent elemzésük egyik fontos megállapítása, hogy a szárazodás vizsgálatakor önmagában nem elég azt nézni, mennyi eső esik. A magasabb hőmérséklet ugyanis nagyobb párolgással jár, vagyis ugyanannyi csapadék mellett is kevesebb víz maradhat a talajban és a növényzet számára. Ez azt jelenti, hogy egy térség akkor is szárazabb éghajlati kategóriába kerülhet, ha közben az éves csapadék mennyisége nem változik látványosan.
Az ország fele már egy melegebb klímaövbe került
A kutatók az úgynevezett Thornthwaite-féle éghajlati osztályozást használták, amely a csapadék mellett a párolgási igényt, valamint a vízhiány és a víztöbblet alakulását is figyelembe veszi. A módszer ráadásul nem kizárólag az adott hónap időjárásával számol, hanem azzal is, mennyi vizet tudott korábban eltárolni a talaj.
Jó példa erre 2011 és 2012: bár 2011 volt a legszárazabb év, a félszáraz kategória csak egy évvel később érte el a legnagyobb területét. Ennek hátterében az állt, hogy a talaj még őrzött valamennyit a rendkívül csapadékos 2010-es év víztöbbletéből.
Az elmúlt évtizedek változása ugyanakkor már a hosszabb távú adatokon is jól látszik. 1972 és 1989 között Magyarország területének átlagosan mindössze 5 százaléka tartozott a félszáraz kategóriába, 2008 és 2025 között viszont már 15 százaléka. Ha az összes szárazabb kategóriát együtt nézzük, még látványosabb a különbség. Míg 1990 és 2007 között átlagosan az ország 56 százalékán jelentek meg ezek a viszonyok, napjainkra ez az arány 64 százalékra emelkedett.
A hőmérséklet szempontjából még nagyobb az átalakulás. Az 1970-es és 1980-as években Magyarország szinte teljes területe a kissé meleg klímaövbe tartozott. Mára azonban az ország mintegy fele a közepesen meleg kategóriába került. Hasonló hőellátottság jelenleg például az észak-olaszországi Pó-síkságon, Franciaország délnyugati részén és a Duna romániai szakasza mentén jellemző.
2040 után az ország kétharmadán szárazabbá válhat az éghajlat
A kutatók azt is megvizsgálták, mi történhet a következő évtizedekben. Ehhez egy közepes kibocsátási forgatókönyvből indultak ki, amely azzal számol, hogy 2040 után világszerte jelentősen csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása.
A számítások szerint még ebben az esetben is tovább nőhet a félszáraz területek aránya: a jelenlegi 15 százalékról 22 százalék környékére emelkedhet. A legkedvezőtlenebb húszéves időszak 2040 után jöhet, amikor a szárazabb éghajlati kategóriák már Magyarország területének átlagosan 67 százalékán lehetnek jellemzők.
A melegedés pedig ennél is tovább folytatódhat. A közepesen meleg klíma a jelenlegi 49 százalék helyett először az ország 67, később akár 84 százalékára is kiterjedhet. A kutatók szerint 2060 után egyes években és kisebb területeken már a meleg klímaöv is megjelenhet Magyarországon. Ez a kategória jelenleg többek között a Rómától délre található mediterrán síkvidékekre jellemző.
Közép-Spanyolország és Észak-Görögország klímájához közelíthetünk
Ha a hőmérséklet és a vízellátottság változását egyszerre nézzük, Magyarország éghajlata a következő évtizedekben egyre inkább olyan területekéhez hasonlíthat, mint Közép-Spanyolország, Észak-Görögország vagy a Duna-delta környéke.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy Magyarország egyszerűen mediterrán országgá válik. A mediterrán térségben ugyanis a csapadék jelentős része télen hullik, a nyár pedig jellemzően száraz - Magyarországon ezzel szemben jelenleg május és július között esik a legtöbb csapadék.
A modellek alapján ugyan a hazai csapadék éven belüli eloszlása valamelyest kiegyenlítettebbé válhat, arra nem számítanak a kutatók, hogy teljesen átvennénk a mediterrán térségre jellemző csapadékeloszlást.
Akkor jöhet az olajbogyó és a citrus?
A délebbi éghajlat hallatán könnyű arra gondolni, hogy idővel itthon is egyre több olyan növény jelenhet meg, amely ma elsősorban a mediterrán országokra jellemző. Ilyen például az olajbogyó, a füge, a mandula, a citrusfélék vagy egyes nagyobb hőigényű vörösborszőlők. Hogy egy adott növény valóban termeszthető-e, azt a hőmérsékleten és a csapadékon kívül számos más tényező – például a talaj minősége, a fagyveszély és a gazdálkodási körülmények – is meghatározza.
Az éghajlat átalakulása ezért a kutatók szerint egyre komolyabb és költségesebb alkalmazkodást követelhet a magyar mezőgazdaságtól, és a természetes ökoszisztémákra is jelentős hatással lehet.
