Nincs dolgozat, nincs felelés, mégis egész héten a tudományról szól minden. Egyre több magyar egyetem szervez olyan gyerekegyetemet, ahol játékos formában hozzák közelebb a tudományt a fiatalokhoz - idén a BME és az SZTE is különleges programokkal várta a résztvevőket.
Az elmúlt években egyre népszerűbbé váltak az úgynevezett gyerekegyetemek, ahol a résztvevők játékos, élményalapú foglalkozásokon ismerkedhetnek meg a tudománnyal és az egyetemi világgal. Idén több hazai felsőoktatási intézmény is megszervezte saját programját, köztük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és első alkalommal a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara (SZTE BTK) is.
A BME Gyerekegyetem az ország egyik legismertebb ilyen kezdeményezése. Az idei, július 6. és 10. között megrendezett ötnapos táborban a 8–14 éves általános iskolások játékos formában ismerkedhettek meg a természettudományokkal, elsősorban a fizikával és a kémiával.
A gyerekek olyan kérdésekre kaptak választ, hogy miként jutnak el a rádióhullámok a mobiltelefonokig, hogyan működnek a műegyetem kisműholdjai, vagy hogy valóban "gondolkodik-e" a mesterséges intelligencia. A programok között szerepelt az elektromos rollerek fizikájával foglalkozó előadás is, amely a biztonságos közlekedésre is felhívta a figyelmet.
A nagyelőadások mellett kisebb csoportos laborfoglalkozásokon is részt vehettek, amelyeket a BME oktatói vezettek valódi egyetemi környezetben. A szervezők ugyanakkor arra is figyeltek, hogy a tudományos programok mellett játékra és szabadidős foglalkozásokra is jusson idő. A táborban sem dolgozat, sem vizsga nem várta a résztvevőket – a jelentkezés egyetlen feltétele a kíváncsiság volt.
Az idei program különlegessége volt, hogy a BME négy hátrányos helyzetű, felső tagozatos diák részvételét is biztosította. A gyerekek a Heves vármegyei Halmajugráról érkeztek, ahonnan a település önkormányzata minden nap kisbusszal szállította őket Budapestre.
A Gyerekegyetem népszerűségét jól mutatja, hogy indulása óta már több mint négyezer gyermek vett részt rajta, közülük pedig többen ma már egyetemistaként segítik mentorként az új táborozókat.
Míg a BME programja már több éves múltra tekint vissza, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara idén első alkalommal rendezte meg saját gyerekegyetemét, Juniversity néven.
A június 29. és július 3. között megrendezett ötnapos táborba a 10–18 éves korosztályból várták a jelentkezőket. Összesen 55 diák vett részt a programon, akiket két korcsoportba osztottak: az 5–8. évfolyamosok junior, míg a középiskolások ifjúsági csoportba kerültek.
A szervezők célja az volt, hogy a gyerekek játékos, interaktív feladatokon keresztül ismerkedjenek meg a bölcsészet- és társadalomtudományokkal, miközben az egyetemi életbe is betekintést nyerhetnek.
A hét minden napja más intézethez kapcsolódott, így a résztvevők több tudományterületet is kipróbálhattak. A legnagyobb sikert az antropológiai foglalkozások, a filozófiai viták és az úgynevezett élő könyvtár aratta.
A filozófiai beszélgetéseken olyan kérdésekről vitatkoztak, mint a demokrácia, a szabadság, az autoriter rendszerek vagy a mások iránti felelősség. Emellett valódi emberi csontokat is vizsgáltak antropológiai foglalkozásokon, belső udvarokat terveztek, valamint kutatókkal és különböző szakmák képviselőivel is találkozhattak.
A program lebonyolításában egyetemi hallgatók is részt vettek segítőként, a kar pedig már most jelezte: a sikeres első év után jövőre is szeretné megrendezni a Juniversityt.
Bár a két gyerekegyetem más tudományterületekre épült, a céljuk ugyanaz volt: közelebb hozni a gyerekekhez az egyetemi világot.
A BME elsősorban a természettudományokra, a mérnöki gondolkodásra és a technológiára helyezte a hangsúlyt, míg az SZTE BTK a bölcsészet- és társadalomtudományokat mutatta be interaktív, vitákra és közös gondolkodásra épülő programokon keresztül.
Mindkét kezdeményezés azt mutatja, hogy a hazai egyetemek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy már a fiatalabb korosztályok számára is élményszerűvé tegyék a tudományt, és megmutassák, milyen sokféle terület várja őket a felsőoktatásban.
Podcastek, filmek, játékos szókártyák – nyáron a nyelvtanulást vagy a már megszerzett tudás szinten tartását sokkal lazábban is fel lehet fogni. Összegyűjtöttünk néhány módszert és ingyenes alkalmazást, amelyekkel akár észrevétlenül is fejlődhettek.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
