Pankotai Lili Ruff Bálintból: „Hát nem egy Gulyás Gergely, és akkor finoman fogalmaztam”

Pankotai Lili azt is kiemelte közösségi oldalán, hogy ő akkor is rendszerkritikus marad, ha új kormány van, de ez nem azt jelenti, hogy csak kritizál.

A diáklány hosszú posztban fejtette ki véleményét Facebook-oldalán, hogy mit gondol arról, hogy Ruff Bálint lesz a miniszterelnökséget vezető miniszter a Tisza-kormányban.

Hát nem egy Gulyás Gergely, és akkor finoman fogalmaztam. Sokunk nevében mondhatom, azt hiszem, hogy az ő személye nemcsak megnyugtató, hanem rendkívül biztató is. Bálint a Partizán munkatársaként 2023 óta a nagy letargiában rengeteget tett azért, hogy felhívja mindenki figyelmét az ellenzék gyermekbetegségeire, és arra, hogy az Orbán-kormány leváltható, és hogy hogyan leváltható, és belpolitikai elemzőként végigkísérte az elmúlt két évet is.

– jegyezte meg, majd hozzátette, hálát érez azért, mert Bálint megbízatása nemcsak a Miniszterelnökség vezetését jelenti, hanem felelős a valódi rendszerváltás végrehajtásáért és biztosításáért is.

Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy Pankotai Lili élesen kritizálta, hogy az oktatási miniszterként felmerült Rubovszky Rita neve is, de annak kifejezetten örült, hogy Magyar Péter fogadta az iskolaigazgatókat.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.