Nyert a Tisza, újra lehet önálló oktatási minisztérium
A Tisza megnyerte a 2026-os országgyűlési választásokat, így 2010 óta most lehet először önálló oktatási minisztérium.
Akár 5-8 hétbe is telhet, hogy a választásokat megnyerő párt kormányt alakítson. Elmagyarázzuk, miért.
A választások után kihirdetett eredmény nem tekinthető azonnal véglegesnek, mivel a jogorvoslati lehetőségek miatt több körben is megtámadhatók az egyéni választókerületi eredmények. Ezekben az ügyekben a Nemzeti Választási Bizottság, végső soron pedig a bíróság dönthet, sőt alkotmányjogi panasz is benyújtható az Alkotmánybírósághoz. A korábbi tapasztalatok alapján a jogerős végeredmény általában a szavazást követő 2–3 héten belül születik meg - írja a hvg360.
Az Alaptörvény előírja, hogy az államfő a választás után legfeljebb 30 napon belül összehívja az új Országgyűlés alakuló ülését, amely idén várhatóan május közepén történik meg.
Ezen az ülésen a köztársasági elnök javaslatot tesz a miniszterelnök személyére, azonban jogszabály nem határozza meg, hogy kit kell felkérnie kormányalakításra. A döntés így nemcsak a választási eredményeken, hanem a szokásjogon is alapszik.
A Tisza megnyerte a 2026-os országgyűlési választásokat, így 2010 óta most lehet először önálló oktatási minisztérium.
A gyakorlat szerint az államfő már az alakuló ülés előtt egyeztet a parlamentbe jutott pártokkal, hogy felmérje a kormánytöbbség kialakításának esélyeit. Ennek alapján azt a politikai erőt bízza meg kormányalakítással, amely várhatóan képes megszerezni a parlamenti többség támogatását.
Itt azt is érdemes megjegyezni, hogy Magyar Péter például győzelmi beszédében nyíltan felszólította az államfőt, hogy haladéktalanul kérje fel őt kormányalakításra, majd mondjon le tisztségéről. Emellett több fontos intézmény vezetőjének távozását is sürgette.
Fontos körülmény, hogy az új Országgyűlés megalakulásáig a hivatalban lévő kormány teljes jogkörrel működik tovább. Ebben az időszakban – különösen a fennálló veszélyhelyzeti szabályozás miatt – akár rendeleti úton is hozhat döntéseket.
Az Országgyűlés megalakulása után a leköszönő kabinet ügyvezető kormányként folytatja működését az új kormány felállásáig. Ilyenkor azonban már korlátozottabb jogkörrel rendelkezik: például nem köthet új nemzetközi szerződéseket, és csak indokolt esetben alkothat rendeleteket.
Az új parlament alakuló ülésén ugyan még nem választják meg a miniszterelnököt, de az államfő jelölése már kijelöli a kormányalakítás irányát. A miniszterelnök megválasztása rendszerint egy héten belül megtörténik.
A kormány megalakulása ezt követően válik teljessé, amikor a miniszterek is leteszik esküjüket, mely akár több hetet is igénybe vehet. Ezzel párhuzamosan indul el a kormányzati átadás-átvétel folyamata, amely részletesen szabályozott, és a minisztériumok működésének folytonosságát biztosítja.
Amennyiben ugyanaz a politikai oldal marad hatalmon, az átadás-átvétel gyorsabb és egyszerűbb.Viszont a mostani kormányváltás miatt ez feltehetően jóval összetettebb és időigényesebb folyamat lesz.
Az új ciklus kezdetén az Országgyűlés rendszerint nem vonul azonnal nyári szünetre, hanem akár júliusig vagy még tovább is ülésezik, hogy az új kormány mielőbb megkezdhesse munkáját és elfogadhassa a szükséges intézkedéseket.
A Tisza Párt jelöltje és társadalompolitikai szakértője szerint erre azért is van szükség, mert régóta nem nőtt a családi pótlék összege Magyarországon.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.