Egy alsós tanító politizált a napköziben egy iskolában Győr-Moson-Sopron vármegyében

Egy édesanya szerint politikai tartalmú kijelentéseket tett egy alsós tanító a napköziben egy Győr-Moson-Sopron vármegyei iskolában. A történteket több diák is említette otthon, miközben a jogszabályok egyértelműen tiltják a pártpolitikai tevékenységet az oktatási intézményekben.

Az Eduline-hoz érkezett egy olvasói levél, melyben az állt, hogy az egyik Győr-Moson-Sopron vármegyei általános iskola alsó tagozatán a tanító, akiről úgy tudjuk, hogy az egyik országgyűlési képviselő közeli rokona, politizált a napköziben, és a háborúról kérdezgette a gyerekeket.

„Brüsszel tényleg háborút akar?”

Jött ki a lányom az iskolából, és mondta, hogy képzeld anya, ma a napköziben szóba került a politika. A tanító azt mondta nekik, hogy régen béke volt, amióta Magyar Péter van, azóta vannak háborúk, és hogy ő romba döntené az országot. A lányom megkérdezte tőlem, hogy Brüsszel tényleg háborút akar? Ennyit tudott a gyerekem konkrétan felidézni

– nyilatkozta az Eduline-nak az édesanya, aki ezután a lánya egyik osztálytársának anyukájával is beszélt a napköziben történtekről. A másik anyuka megerősítette, hogy neki is mondta a gyereke, hogy politizált a tanító a napköziben, de voltak olyan szülőtársak is, akik semmit sem tudtak az egészről.

Az anya az Eduline-nak úgy fogalmazott, hogy a szülői online csoportban nem merült fel az ügy, mert a képviselő, mint szülő, is a tagja. Az anya elmondása szerint volt olyan szülő, aki ezzel kapcsolatban betelefonált az iskolába: telefonon az igazgatónő megígérte, foglalkozik az üggyel, beszél a tanítóval, és nem engedi, hogy a politika ilyen szinten bejöjjön az iskolába.  

„Most várunk, hogy mi történik” – jegyezte meg, majd hozzátette, hogy egészen idáig, egy-két megjegyzést leszámítva, nem volt gond a tanítóval. Az anya szerint a pedagógus egyébként ösztönzően tanít, dicséri a diákjait, és a gyerekek is szeretik.

Pártpolitikának nincsen helye az iskolában

A köznevelési törvény egyébként külön foglalkozik azzal, hogy pártpolitikai tevékenységnek nincsen helye az iskolákban.

A nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.

Kedden például a Nemzeti Választási Bizottság marasztalta el Salacz Lászlót, a Fidesz kecskeméti országgyűlési képviselőjelöltjét, mert február végén kampányfórumot tartottak a kecskeméti Kocsis Pál Mezőgazdasági Szakképző Iskola dísztermében.

Az eseményen egyébként Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter is részt vett, aki később az egyik kormányinfón azt nyilatkozta, hogy „egy iskolai épületben volt péntek este 6-kor, ahol semmi nem emlékeztetett arra – se egy gyerek, se egy tanár –, hogy ez egy iskola.”

Az eset kapcsán telefonon többször is kerestük a Győr-Moson-Sopron vármegyei iskola igazgatóját, de egyszer sem tudtuk elérni.

Az ügyben kerestük az érintett tankerületet is, amint kérdéseinkre válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Frissítés 03.19.

Az érintett tankerület azt írta, hogy az ügyben nem kaptak jelzést sem írásban, sem pedig szóban, de ennek ellenére kivizsgálják az esetet.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.