Óraátállítás 2026: egy órával rövidebb lesz a hétvége

Ne felejtsétek, hogy ezen a hétvégén ismét átállítjuk az órákat. Vasárnap reggel ne lepődjetek meg, ha a megszokottnál fáradtabban ébredtek – egy órával kevesebb jut majd alvásra.

  • Eduline

Az óraátállítás idén sem marad el, hiszen a nyári és téli időszámítás eltörléséről továbbra sem született végleges döntés. Ennek következtében március végén ismét előre kell tekernünk az időt.

2026-ban a nyári időszámítás március 28-ról 29-re virradó éjszaka kezdődik: hajnali 2 órakor 3 órára kell előreállítani az órákat.

A nyári időszámítás célja, hogy jobban kihasználjuk a természetes nappali fényt, ezért tavasszal egy órával előrébb állítjuk az időt.

Az idei óraátállítás azonban nem ugyanarra a dátumra esik, mint tavaly: míg 2025-ben március 30-án, idén már 29-én kerül rá sor. Ennek hátterében egyszerű naptári szabály áll: az átállítás minden évben március utolsó vasárnapjára esik, így a pontos dátum folyamatosan változik.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.