72 év korkülönbség mellett is kialakulhat barátság: így köti össze a generációkat egy különleges, diákok által indított program

Egyre több kezdeményezés próbálja csökkenteni az idősek magányát – egy kisvárosi projekt azonban nemcsak segít, hanem valódi barátságokat is teremt a generációk között.

Egy 99 éves férfi és egy 17 éves fiú barátsága elsőre szokatlannak tűnhet, mégis természetes könnyedséggel alakult ki közöttük a kapcsolat. Günter és Felix története jól példázza, hogy a korkülönbség nem akadály, ha nyitottság és kíváncsiság találkozik.

A DW Magyar Facebook-oldalán osztott meg egy videót, amely bemutatja az Együtt a magány ellen című programot:

A kezdeményezést egy diák indította el egy kisvárosi iskola keretein belül „Együtt a magány ellen” néven. A program célja, hogy oldja az idősek elszigeteltségét, miközben a fiatalok is olyan tapasztalatokkal gazdagodnak, amelyeket a tantermek falai között nem szerezhetnének meg.

Felix és osztálytársai rendszeresen látogatják azt az idősotthont, ahol Günter is él. A találkozások nem csupán rövid beszélgetésekből állnak: közös programokat szerveznek, amelyek mindkét generáció számára valódi élményt jelentenek. Karácsonykor például együtt látogattak ki a vásárba is.

Ezek az alkalmak egyszerre kínálnak tanulási lehetőséget a diákoknak és emlékezésre ösztönző pillanatokat az időseknek. A visszajelzések szerint a generációk közötti kapcsolat meglepően gördülékeny: a fiatalokat figyelemmel hallgatják, ők pedig izgalmas és személyes történeteket ismerhetnek meg az idősektől.

Szórakoztató, nem csak a szobánkban ülünk magányosan, és bámulunk ki az ablakon

– fogalmazott Günter. Hozzátette, különösen nagyra értékeli, hogy a fiatalok időt és figyelmet szentelnek az időseknek.

A projekt sikerét az is bizonyítja, hogy elnyerte a legjobb „szomszédsági program” díjat a „generációk” kategóriában. Az elismerés nemcsak a kezdeményezés értékét emeli ki, hanem azt is megmutatja: valódi igény van az olyan programokra, amelyek képesek hidat építeni fiatalok és idősek között.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.