Miközben Nyugat-Európában a gondoskodó közösségek sok helyen az állami ellátórendszer részévé váltak, Magyarországon ezek szerepe alig jelenik meg a szakpolitikai vitákban. Egyes településeken a helyiek találtak ki alternatív megoldásokat, és közösségi összefogással igyekeznek átvenni az idősellátás feladatait.
Civil kezdeményezésekkel és közösségi összefogással próbálják átvenni az idősellátás feladatait több kistelepülésen – állapítja meg a Corvinus Egyetem és az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont (TK) friss kutatása három baranyai falu példáján, ahol úgynevezett „gondoskodó közösségek” alakultak ki.
A kutatók azt vizsgálták, hogyan működik az idősellátás olyan vidéki településeken, ahol sok idős él, miközben a fiatalabb generációk tagjai közül sokan elköltöznek, a maradók többsége pedig nem engedheti meg magának a piaci alapú gondozási szolgáltatásokat. A hivatalos ellátórendszer, az állam egyre inkább visszavonul erről a területről, a családokra hárítva a gondozási feladatokat, kellő erőforrás biztosítása nélkül, ezért több településen a helyi közösségek, az önkormányzat és az önkéntesek együtt próbálnak megoldásokat találni.
Katona Noémi, a Corvinus Egyetem adjunktusa, az ELTE TK kutatója és Gábriel Dóra, az ELTE TK kutatója a Berliner Journal für Soziologie folyóiratban megjelent tanulmányukban három anonim baranyai település példáján vizsgálták, hogyan működnek ezek a gondoskodó közösségek. A terepmunkához összesen harminc interjút készítettek 2023-ban polgármesterekkel, szociális intézmények vezetőivel, falugondnokokkal, ápolókkal, önkéntesekkel és idősekkel.
Három kis, kedvező gazdasági helyzetű falut vizsgáltak Baranya megyében, ahol a kis településméret miatt nem kötelező gondozási szolgáltatást nyújtani. Az egyik településen egy integrált idősek otthona működik, ahol a helyi szociális szolgáltatásokat egy intézményben szervezik, és elindítottak egy „Fogadj örökbe egy nagyit!” programot is. Egy másik faluban egy nyugdíjas nő által indított „nagymamacsoport” vált a közösségi élet központjává. A harmadik településen a helyi bölcsőde köré szerveződtek időseknek szóló programok, például egy nyugdíjas kórus.
Az innovatív kezdeményezésekben közös, hogy szorosan kapcsolódnak az önkormányzatokhoz. A falvakban gyakran ugyanazok az emberek vesznek részt a helyi politikában, civil szervezetekben és szociális programokban, civil szerveződésekben. Az egyik faluban például a falugondnok egyben az alpolgármester, akit a közösség elkötelezett tagjaként ismernek.
A vizsgált falvakban az önkéntescsoportok, a meglévő szociális intézmények elhivatott működtetői mellett a polgármesterek is kulcsszerepet játszanak a gondoskodó közösségek működésében. Az ő elkötelezettségük, innovativitásuk és a helyiekkel kialakított bizalmi kapcsolatuk gyakran meghatározza, hogy mennyire tudnak elindulni vagy fennmaradni ezek a kezdeményezések
– mondta a kutatás egyik szerzője, Katona Noémi, a Corvinus Egyetem szociológus adjunktusa
A tanulmány szerint a generációk közötti együttműködés lehet a siker egyik kulcsa, ahol az idősebb közösség tagjait a helyi társadalom tapasztalataikért és tudásukért értékeli, míg a fiatalabb, magasan képzett emberek új ötleteket és eltérő készségeket hoznak.
A kutatás arra is rámutat, hogy míg Nyugat-Európában a gondoskodó közösségek sok helyen az állami ellátórendszer részévé váltak, Magyarországon ezek szerepe alig jelenik meg a szakpolitikai vitákban. A vizsgált falvakban mégis működnek olyan alternatív helyi megoldások, amelyek a közösségi szolidaritásra építenek. A tanulmány szerint ezek részben képesek enyhíteni a gondozási hiányt, de hosszú távon nem helyettesíthetik az állami szerepvállalást.
Az önkormányzatok és a civil társadalom erős összefonódása a vidéki Magyarország kis falvainak fontos jellemzője, ahol az önkormányzatok külső forrásokra (támogatásokra, pályázatokra, civil kezdeményezések fizetetlen munkájára) szorulnak és piaci szerepvállalásban is gondolkodnak, hogy fenntartsák az idősek számára nyújtott magas színvonalú szociális szolgáltatásokat.
A közösségi gondoskodás azonban nem minden esetben problémamentes. A tanulmány szerint az önkéntes munka gyakran pótolja a képzett szakemberek hiányát. Ez egyrészt segíti a helyi szolgáltatások fennmaradását, másrészt viszont oda vezethet, hogy a gondozási munka kevésbé lesz szakszerű.
Az utóbbi időben több jelzés is érkezett a Pedagógusok Szakszervezetének jogsegélyszolgálatához arról, hogy egyes intézményekben a nyugdíjkorhatárt elérő vagy azt hamarosan betöltő pedagógusok munkaviszonyát közös megegyezéssel próbálják megszüntetni.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
