Az állami támogatás nem volt elég, így a falubeliek csináltak bölcsődét a felhúzott épületből.
Napi 15-20 fő, a helyi lakosok, közfoglalkoztatottak és a polgármester összefogásával épült meg a Szegedtől 18 kilométerre található, 1400 fős Kübekháza bölcsődéje, aminek története hat évvel ezelőttre, 2017-re nyúlik vissza - számolt be róla a Telex.
A falu független polgármestere, Molnár Róbert ekkor igényelt 60 millió forintot az intézmény építéséhez, az elbírálás viszont két évig tartott, és mire jóváhagyták, az elszabadult infláció miatt a 60 millió forint már nem fedezte az építkezés költségeit, így a támogatás összegét vissza kellett adni.
2020-ban aztán ismét megpróbálkoztak, ezúttal 150 millió forintnyi támogatást kértek a Top Plus pályázaton, a Covid alatt ismét elszállt árak miatt azonban plusz 20 millió forint támogatásra volt szükség, és ez még mindig csak az épület felhúzására volt elég. Arra nem, hogy használható is legyen, és bölcsődeként funkcionáljon.
Éppen ezért a falubeliek végül közösségi összefogással fejezték be a munkálatokat. A közösségi munkások örömmel túlóráztak, a falu nyugdíjas varrónője sötétítőfüggönyöket készített, mások a mosdók, zuhanyzók felszerelésében és a mosógépek bekötésében segédkeztek, a polgármester pedig még egy kertépítész szakmunkásképzőt is elvégzett, és végül ő ültette a növényeket a bölcsőde kertjében.
„Összeraktam egy csülökpörköltet, közben raktuk a gyepszőnyeget, időnként megkavartuk, és este kilencre leraktuk a füvet” - nyilatkozta Molnár Róbert.
Nincs elég alkalmazott
Az elkészült intézményben jelenleg három alkalmazott jut tizenkét gyerekre, közülük azonban csak egy tud velük foglalkozni, a többiekre hárul ugyanis a mosogatás, a takarítás, az étkezések előkészítése és a kert rendben tartása. Két karbantartó foglalkoztatására évente legalább 6-10 millió forinta lenne szüksége az önkormányzatnak, ez az összeg azonban nem áll rendelkezésre, így a falu lakói egy önkéntesprogram keretei között, havi három órát dolgozhatnak az intézményben, mint Bölcsi Mamik és Bölcsi Papik.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
