„Megcsináltunk szinte mindent, amihez értettünk, hogy ne kelljen drága pénzért szakembert hívni" - közösségi összefogással épült bölcsőde Kübekházán

Az állami támogatás nem volt elég, így a falubeliek csináltak bölcsődét a felhúzott épületből.

  • Székács Linda

Napi 15-20 fő, a helyi lakosok, közfoglalkoztatottak és a polgármester összefogásával épült meg a Szegedtől 18 kilométerre található, 1400 fős Kübekháza bölcsődéje, aminek története hat évvel ezelőttre, 2017-re nyúlik vissza - számolt be róla a Telex.

A falu független polgármestere, Molnár Róbert ekkor igényelt 60 millió forintot az intézmény építéséhez, az elbírálás viszont két évig tartott, és mire jóváhagyták, az elszabadult infláció miatt a 60 millió forint már nem fedezte az építkezés költségeit, így a támogatás összegét vissza kellett adni.

2020-ban aztán ismét megpróbálkoztak, ezúttal 150 millió forintnyi támogatást kértek a Top Plus pályázaton, a Covid alatt ismét elszállt árak miatt azonban plusz 20 millió forint támogatásra volt szükség, és ez még mindig csak az épület felhúzására volt elég. Arra nem, hogy használható is legyen, és bölcsődeként funkcionáljon.

Éppen ezért a falubeliek végül közösségi összefogással fejezték be a munkálatokat. A közösségi munkások örömmel túlóráztak, a falu nyugdíjas varrónője sötétítőfüggönyöket készített, mások a mosdók, zuhanyzók felszerelésében és a mosógépek bekötésében segédkeztek, a polgármester pedig még egy kertépítész szakmunkásképzőt is elvégzett, és végül ő ültette a növényeket a bölcsőde kertjében.

„Összeraktam egy csülökpörköltet, közben raktuk a gyepszőnyeget, időnként megkavartuk, és este kilencre leraktuk a füvet” - nyilatkozta Molnár Róbert.

Nincs elég alkalmazott

Az elkészült intézményben jelenleg három alkalmazott jut tizenkét gyerekre, közülük azonban csak egy tud velük foglalkozni, a többiekre hárul ugyanis a mosogatás, a takarítás, az étkezések előkészítése és a kert rendben tartása. Két karbantartó foglalkoztatására évente legalább 6-10 millió forinta lenne szüksége az önkormányzatnak, ez az összeg azonban nem áll rendelkezésre, így a falu lakói egy önkéntesprogram keretei között, havi három órát dolgozhatnak az intézményben, mint Bölcsi Mamik és Bölcsi Papik.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.