„Megcsináltunk szinte mindent, amihez értettünk, hogy ne kelljen drága pénzért szakembert hívni" - közösségi összefogással épült bölcsőde Kübekházán

Az állami támogatás nem volt elég, így a falubeliek csináltak bölcsődét a felhúzott épületből.

  • Székács Linda

Napi 15-20 fő, a helyi lakosok, közfoglalkoztatottak és a polgármester összefogásával épült meg a Szegedtől 18 kilométerre található, 1400 fős Kübekháza bölcsődéje, aminek története hat évvel ezelőttre, 2017-re nyúlik vissza - számolt be róla a Telex.

A falu független polgármestere, Molnár Róbert ekkor igényelt 60 millió forintot az intézmény építéséhez, az elbírálás viszont két évig tartott, és mire jóváhagyták, az elszabadult infláció miatt a 60 millió forint már nem fedezte az építkezés költségeit, így a támogatás összegét vissza kellett adni.

2020-ban aztán ismét megpróbálkoztak, ezúttal 150 millió forintnyi támogatást kértek a Top Plus pályázaton, a Covid alatt ismét elszállt árak miatt azonban plusz 20 millió forint támogatásra volt szükség, és ez még mindig csak az épület felhúzására volt elég. Arra nem, hogy használható is legyen, és bölcsődeként funkcionáljon.

Éppen ezért a falubeliek végül közösségi összefogással fejezték be a munkálatokat. A közösségi munkások örömmel túlóráztak, a falu nyugdíjas varrónője sötétítőfüggönyöket készített, mások a mosdók, zuhanyzók felszerelésében és a mosógépek bekötésében segédkeztek, a polgármester pedig még egy kertépítész szakmunkásképzőt is elvégzett, és végül ő ültette a növényeket a bölcsőde kertjében.

„Összeraktam egy csülökpörköltet, közben raktuk a gyepszőnyeget, időnként megkavartuk, és este kilencre leraktuk a füvet” - nyilatkozta Molnár Róbert.

Nincs elég alkalmazott

Az elkészült intézményben jelenleg három alkalmazott jut tizenkét gyerekre, közülük azonban csak egy tud velük foglalkozni, a többiekre hárul ugyanis a mosogatás, a takarítás, az étkezések előkészítése és a kert rendben tartása. Két karbantartó foglalkoztatására évente legalább 6-10 millió forinta lenne szüksége az önkormányzatnak, ez az összeg azonban nem áll rendelkezésre, így a falu lakói egy önkéntesprogram keretei között, havi három órát dolgozhatnak az intézményben, mint Bölcsi Mamik és Bölcsi Papik.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.