Második hullámában jár az influenzajárvány Magyarországon, az esetszámok országszerte emelkednek, a fertőzések pedig elsősorban a kisgyerekeket érintik. Gyerekorvosok szerint a mostani tünetek szokatlanul erősek, és egy 20-25 évvel ezelőtti nagy járványt idéznek.
Az időjárás enyhülésével újabb lendületet vett az influenzajárvány. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legfrissebb járványügyi adatai szerint az év ötödik hetében – január 26. és február 1. között – csaknem 78 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, míg akut légúti fertőzéssel közel 287 ezer beteg jelentkezett az ellátórendszerben.
A megbetegedések döntő része a fiatalabb korosztályokat érinti. Az influenzaszerű panaszokkal orvoshoz fordulók közel fele, 47,5 százaléka 14 év alatti volt. A legnagyobb terhelés a 3–5 évesek körében jelentkezett, őket a 6–14 évesek követték.
„Ami most zajlik, az már egy második hullám” – mondta a Népszavának Póta György csepeli gyermekháziorvos. Az első hullám még karácsony előtt indult, akkor úgy tűnt, hogy a járvány korábban érkezett, és gyorsan lecseng majd, ez azonban nem történt meg. Elmondása szerint naponta egyre több beteg érkezik a rendelőbe, ráadásul sok gyerek egyik betegségből esik a másikba.
Ma legalább öt olyan gyerek járt nálam, akinek néhány napja ment le a láza vagy múlt el a hasmenése, majd újra 40 fokos lázzal tért vissza, amit azóta sem lehet levinni
– tette hozzá.
A gyermekorvos szerint a tünetek szokatlanul erősek, különösen a kisgyerekeknél. „Amit most látunk, az a 20-25 évvel ezelőtti klasszikus nagy járványokhoz hasonlítható” – fogalmazott. Gyakori, hogy a gyerekek a folyamatos lázcsillapítás ellenére is három-négy napig lázasak maradnak.
A Szegedi Tudományegyetem MASZK 2.0 projektje a lakosság aktív közreműködésével gyűjt adatokat az influenza terjedéséről. A résztvevők heti pár perc alatt formálhatják a kutatási modelleket, így segítve a járvány pontosabb feltérképezését és az egészségügyi rendszer terhelésének csökkentését.
Póta György arra is kitért, hogy bár szakmai körökben megoszlanak a vélemények a lázcsillapítás szükségességéről, a tartósan magas láz jelentősen megterheli a gyerekek szívét és keringését. Ezért – amennyire lehet – indokolt a testhő csökkentése, a megfelelő folyadékpótlás és a pihenés. A lázat sok esetben erős torokfájás, valamint fuldokló, ugató köhögés is kíséri, ami tovább fokozza a gyerekek szenvedését.
Hangsúlyozta, hogy ha a szülők aggodalomra okot adó tüneteket tapasztalnak, mindenképpen konzultáljanak a gyermekorvossal. Az olyan jelek, mint a nehézlégzés, az azonnali orvosi ellátást igényelnek. Akkor is orvoshoz kell fordulni, ha három-négy nap elteltével sem csökken a láz, hanem a gyerek állapota romlik.
Hozzátette: bár sok szülő ilyenkor az ügyeletet keresi fel, szerencsére csak ritkán van szükség kórházi ellátásra. Erre leginkább akkor kerül sor, ha a 40 fokos láz súlyos fulladással jár, vagy ha a magas láz hasmenéssel társul, és a folyadékvesztés miatt fennáll a kiszáradás veszélye. A krónikus betegséggel élő gyerekek fokozott figyelmet igényelnek.
Mennyi ideig tart a szóbeli felvételi? Mit kell vinni a vizsgára? Egyáltalán szükséges külön készülni rá? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat az elitgimnáziumok szóbeli felvételijéről.
Korábban már volt róla szó, hogy a papíralapú bizonyítványokat digitálisra cserélik, Maruzsa Zoltán most bejelentette: a bevezetést már az idei tanév végétől megkezdik.
A felvételi nemcsak a pontokról szól – az is számít, honnan és hogyan intézed a jelentkezést. A Felvi arra figyelmeztet, hogy érdemes odafigyelni az online biztonságra, amikor belépsz az E-felvételibe.
A fiatal pedagógusok egy vagy két évig lelkesek, a harmadik évben már belefásulnak – vallja Pócsné Berkesi Zsuzsanna, az Óbudai Gimnázium franciatanára.
