Második hullámában jár az influenzajárvány Magyarországon, az esetszámok országszerte emelkednek, a fertőzések pedig elsősorban a kisgyerekeket érintik. Gyerekorvosok szerint a mostani tünetek szokatlanul erősek, és egy 20-25 évvel ezelőtti nagy járványt idéznek.
Az időjárás enyhülésével újabb lendületet vett az influenzajárvány. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legfrissebb járványügyi adatai szerint az év ötödik hetében – január 26. és február 1. között – csaknem 78 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, míg akut légúti fertőzéssel közel 287 ezer beteg jelentkezett az ellátórendszerben.
A megbetegedések döntő része a fiatalabb korosztályokat érinti. Az influenzaszerű panaszokkal orvoshoz fordulók közel fele, 47,5 százaléka 14 év alatti volt. A legnagyobb terhelés a 3–5 évesek körében jelentkezett, őket a 6–14 évesek követték.
„Ami most zajlik, az már egy második hullám” – mondta a Népszavának Póta György csepeli gyermekháziorvos. Az első hullám még karácsony előtt indult, akkor úgy tűnt, hogy a járvány korábban érkezett, és gyorsan lecseng majd, ez azonban nem történt meg. Elmondása szerint naponta egyre több beteg érkezik a rendelőbe, ráadásul sok gyerek egyik betegségből esik a másikba.
Ma legalább öt olyan gyerek járt nálam, akinek néhány napja ment le a láza vagy múlt el a hasmenése, majd újra 40 fokos lázzal tért vissza, amit azóta sem lehet levinni
– tette hozzá.
A gyermekorvos szerint a tünetek szokatlanul erősek, különösen a kisgyerekeknél. „Amit most látunk, az a 20-25 évvel ezelőtti klasszikus nagy járványokhoz hasonlítható” – fogalmazott. Gyakori, hogy a gyerekek a folyamatos lázcsillapítás ellenére is három-négy napig lázasak maradnak.
A Szegedi Tudományegyetem MASZK 2.0 projektje a lakosság aktív közreműködésével gyűjt adatokat az influenza terjedéséről. A résztvevők heti pár perc alatt formálhatják a kutatási modelleket, így segítve a járvány pontosabb feltérképezését és az egészségügyi rendszer terhelésének csökkentését.
Póta György arra is kitért, hogy bár szakmai körökben megoszlanak a vélemények a lázcsillapítás szükségességéről, a tartósan magas láz jelentősen megterheli a gyerekek szívét és keringését. Ezért – amennyire lehet – indokolt a testhő csökkentése, a megfelelő folyadékpótlás és a pihenés. A lázat sok esetben erős torokfájás, valamint fuldokló, ugató köhögés is kíséri, ami tovább fokozza a gyerekek szenvedését.
Hangsúlyozta, hogy ha a szülők aggodalomra okot adó tüneteket tapasztalnak, mindenképpen konzultáljanak a gyermekorvossal. Az olyan jelek, mint a nehézlégzés, az azonnali orvosi ellátást igényelnek. Akkor is orvoshoz kell fordulni, ha három-négy nap elteltével sem csökken a láz, hanem a gyerek állapota romlik.
Hozzátette: bár sok szülő ilyenkor az ügyeletet keresi fel, szerencsére csak ritkán van szükség kórházi ellátásra. Erre leginkább akkor kerül sor, ha a 40 fokos láz súlyos fulladással jár, vagy ha a magas láz hasmenéssel társul, és a folyadékvesztés miatt fennáll a kiszáradás veszélye. A krónikus betegséggel élő gyerekek fokozott figyelmet igényelnek.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
