Második hullámában jár az influenzajárvány Magyarországon, az esetszámok országszerte emelkednek, a fertőzések pedig elsősorban a kisgyerekeket érintik. Gyerekorvosok szerint a mostani tünetek szokatlanul erősek, és egy 20-25 évvel ezelőtti nagy járványt idéznek.
Az időjárás enyhülésével újabb lendületet vett az influenzajárvány. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legfrissebb járványügyi adatai szerint az év ötödik hetében – január 26. és február 1. között – csaknem 78 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, míg akut légúti fertőzéssel közel 287 ezer beteg jelentkezett az ellátórendszerben.
A megbetegedések döntő része a fiatalabb korosztályokat érinti. Az influenzaszerű panaszokkal orvoshoz fordulók közel fele, 47,5 százaléka 14 év alatti volt. A legnagyobb terhelés a 3–5 évesek körében jelentkezett, őket a 6–14 évesek követték.
„Ami most zajlik, az már egy második hullám” – mondta a Népszavának Póta György csepeli gyermekháziorvos. Az első hullám még karácsony előtt indult, akkor úgy tűnt, hogy a járvány korábban érkezett, és gyorsan lecseng majd, ez azonban nem történt meg. Elmondása szerint naponta egyre több beteg érkezik a rendelőbe, ráadásul sok gyerek egyik betegségből esik a másikba.
Ma legalább öt olyan gyerek járt nálam, akinek néhány napja ment le a láza vagy múlt el a hasmenése, majd újra 40 fokos lázzal tért vissza, amit azóta sem lehet levinni
– tette hozzá.
A gyermekorvos szerint a tünetek szokatlanul erősek, különösen a kisgyerekeknél. „Amit most látunk, az a 20-25 évvel ezelőtti klasszikus nagy járványokhoz hasonlítható” – fogalmazott. Gyakori, hogy a gyerekek a folyamatos lázcsillapítás ellenére is három-négy napig lázasak maradnak.
A Szegedi Tudományegyetem MASZK 2.0 projektje a lakosság aktív közreműködésével gyűjt adatokat az influenza terjedéséről. A résztvevők heti pár perc alatt formálhatják a kutatási modelleket, így segítve a járvány pontosabb feltérképezését és az egészségügyi rendszer terhelésének csökkentését.
Póta György arra is kitért, hogy bár szakmai körökben megoszlanak a vélemények a lázcsillapítás szükségességéről, a tartósan magas láz jelentősen megterheli a gyerekek szívét és keringését. Ezért – amennyire lehet – indokolt a testhő csökkentése, a megfelelő folyadékpótlás és a pihenés. A lázat sok esetben erős torokfájás, valamint fuldokló, ugató köhögés is kíséri, ami tovább fokozza a gyerekek szenvedését.
Hangsúlyozta, hogy ha a szülők aggodalomra okot adó tüneteket tapasztalnak, mindenképpen konzultáljanak a gyermekorvossal. Az olyan jelek, mint a nehézlégzés, az azonnali orvosi ellátást igényelnek. Akkor is orvoshoz kell fordulni, ha három-négy nap elteltével sem csökken a láz, hanem a gyerek állapota romlik.
Hozzátette: bár sok szülő ilyenkor az ügyeletet keresi fel, szerencsére csak ritkán van szükség kórházi ellátásra. Erre leginkább akkor kerül sor, ha a 40 fokos láz súlyos fulladással jár, vagy ha a magas láz hasmenéssel társul, és a folyadékvesztés miatt fennáll a kiszáradás veszélye. A krónikus betegséggel élő gyerekek fokozott figyelmet igényelnek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
