Második hullámában jár az influenzajárvány Magyarországon, az esetszámok országszerte emelkednek, a fertőzések pedig elsősorban a kisgyerekeket érintik. Gyerekorvosok szerint a mostani tünetek szokatlanul erősek, és egy 20-25 évvel ezelőtti nagy járványt idéznek.
Az időjárás enyhülésével újabb lendületet vett az influenzajárvány. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) legfrissebb járványügyi adatai szerint az év ötödik hetében – január 26. és február 1. között – csaknem 78 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, míg akut légúti fertőzéssel közel 287 ezer beteg jelentkezett az ellátórendszerben.
A megbetegedések döntő része a fiatalabb korosztályokat érinti. Az influenzaszerű panaszokkal orvoshoz fordulók közel fele, 47,5 százaléka 14 év alatti volt. A legnagyobb terhelés a 3–5 évesek körében jelentkezett, őket a 6–14 évesek követték.
„Ami most zajlik, az már egy második hullám” – mondta a Népszavának Póta György csepeli gyermekháziorvos. Az első hullám még karácsony előtt indult, akkor úgy tűnt, hogy a járvány korábban érkezett, és gyorsan lecseng majd, ez azonban nem történt meg. Elmondása szerint naponta egyre több beteg érkezik a rendelőbe, ráadásul sok gyerek egyik betegségből esik a másikba.
Ma legalább öt olyan gyerek járt nálam, akinek néhány napja ment le a láza vagy múlt el a hasmenése, majd újra 40 fokos lázzal tért vissza, amit azóta sem lehet levinni
– tette hozzá.
A gyermekorvos szerint a tünetek szokatlanul erősek, különösen a kisgyerekeknél. „Amit most látunk, az a 20-25 évvel ezelőtti klasszikus nagy járványokhoz hasonlítható” – fogalmazott. Gyakori, hogy a gyerekek a folyamatos lázcsillapítás ellenére is három-négy napig lázasak maradnak.
A Szegedi Tudományegyetem MASZK 2.0 projektje a lakosság aktív közreműködésével gyűjt adatokat az influenza terjedéséről. A résztvevők heti pár perc alatt formálhatják a kutatási modelleket, így segítve a járvány pontosabb feltérképezését és az egészségügyi rendszer terhelésének csökkentését.
Póta György arra is kitért, hogy bár szakmai körökben megoszlanak a vélemények a lázcsillapítás szükségességéről, a tartósan magas láz jelentősen megterheli a gyerekek szívét és keringését. Ezért – amennyire lehet – indokolt a testhő csökkentése, a megfelelő folyadékpótlás és a pihenés. A lázat sok esetben erős torokfájás, valamint fuldokló, ugató köhögés is kíséri, ami tovább fokozza a gyerekek szenvedését.
Hangsúlyozta, hogy ha a szülők aggodalomra okot adó tüneteket tapasztalnak, mindenképpen konzultáljanak a gyermekorvossal. Az olyan jelek, mint a nehézlégzés, az azonnali orvosi ellátást igényelnek. Akkor is orvoshoz kell fordulni, ha három-négy nap elteltével sem csökken a láz, hanem a gyerek állapota romlik.
Hozzátette: bár sok szülő ilyenkor az ügyeletet keresi fel, szerencsére csak ritkán van szükség kórházi ellátásra. Erre leginkább akkor kerül sor, ha a 40 fokos láz súlyos fulladással jár, vagy ha a magas láz hasmenéssel társul, és a folyadékvesztés miatt fennáll a kiszáradás veszélye. A krónikus betegséggel élő gyerekek fokozott figyelmet igényelnek.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
