Két hét betegség miatti hiányzás után a tanár megírathatja velem a témazárót?

Főleg, ha olyat is kérdez a témazáróban a pedagógus, ami csak az órán hangzott el.

Az Eduline szerkesztőségébe érkezett egy olyan kérdés, hogy ha egy diák két hétig beteg volt és emiatt nem ment iskolába, akkor utána a pedagógus megírathatja vele a hiányzás utáni órán a témazárót, amiben olyat kér számon, ami csak az órán hangzott el?

Ezzel kapcsolatban bár nincsen konkrét jogszabály, de az oktatási jogok biztosa az egyik jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy álláspontja szerint "jogsértő minden tanuló számára hozzáférhető tananyag hiánya folytán kialakult helyzet"

Amikor minden, a tananyaggal kapcsolatos információ egyedül az órán való jelenléttel szerezhető meg, egyértelműen nehezebb felkészülniük azoknak a diákoknak, akik az óráról bármely oknál fogva hiányoztak, mint azoknak, akik jelen voltak.

- tette hozzá, majd kiemelte, hogy ebben az esetben az iskolának gondoskodnia kell az azonos esélyek biztosításáról. Ha ez nem nem valósul meg, akkor az jogorvoslati alapot adhat.

Az oktatási jogok biztosa kitért még arra is, hogy konkrét jogszabály nincsen azzal kapcsolatban, hogy mennyi ideje van a diáknak bepótolni az anyagot. Ezeket  mindig az adott iskola házirendjében, pedagógiai programjában kell keresni.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.