Két hét betegség miatti hiányzás után a tanár megírathatja velem a témazárót?

Főleg, ha olyat is kérdez a témazáróban a pedagógus, ami csak az órán hangzott el.

Az Eduline szerkesztőségébe érkezett egy olyan kérdés, hogy ha egy diák két hétig beteg volt és emiatt nem ment iskolába, akkor utána a pedagógus megírathatja vele a hiányzás utáni órán a témazárót, amiben olyat kér számon, ami csak az órán hangzott el?

Ezzel kapcsolatban bár nincsen konkrét jogszabály, de az oktatási jogok biztosa az egyik jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy álláspontja szerint "jogsértő minden tanuló számára hozzáférhető tananyag hiánya folytán kialakult helyzet"

Amikor minden, a tananyaggal kapcsolatos információ egyedül az órán való jelenléttel szerezhető meg, egyértelműen nehezebb felkészülniük azoknak a diákoknak, akik az óráról bármely oknál fogva hiányoztak, mint azoknak, akik jelen voltak.

- tette hozzá, majd kiemelte, hogy ebben az esetben az iskolának gondoskodnia kell az azonos esélyek biztosításáról. Ha ez nem nem valósul meg, akkor az jogorvoslati alapot adhat.

Az oktatási jogok biztosa kitért még arra is, hogy konkrét jogszabály nincsen azzal kapcsolatban, hogy mennyi ideje van a diáknak bepótolni az anyagot. Ezeket  mindig az adott iskola házirendjében, pedagógiai programjában kell keresni.

 

 

Hozzászólások

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Az elitiskolák szempontrendszere nem lehet az egész magyar iskolarendszer mércéje

Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.