A sakk királynője a képernyőn: érkezik a Polgár Juditról szóló dokumentumfilm a Netflixre

Megjelent az első előzetes a sakktörténet legjobb női sakkozójáról szóló dokumentumfilmhez, amely nemcsak egy kivételes sportkarriert, hanem egy rendhagyó életutat is bemutat.

Nyilvánosságra hozták a Queen of Chess (A sakk királynője) című dokumentumfilm első előzetesét, amely Polgár Judit, minden idők legeredményesebb női sakkozójának életét és pályafutását dolgozza fel. A film hamarosan a Netflix kínálatában lesz látható, ami feltehetően csak tovább erősíti azt a sakk iránti lelkesedést, amely a Queen’s Gambit sikere óta világszerte érezhető – ezúttal azonban egy igazán személyes, magyar történeten keresztül.

 

Az előzetes ízelítőt ad abból a rendkívüli életútból, amelyet Polgár Judit bejárt: archív felvételeken láthatjuk a sakktábla fölé hajoló kislányt, aki egészen fiatal korától kezdve kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Gyerekkora korántsem volt hétköznapi. Édesapja, Polgár László tudatos pedagógiai kísérletbe kezdett: Juditot és nővéreit otthon tanította, azzal a meggyőződéssel, hogy a gyerekek csúcsteljesítményekre képesek, ha már egészen kicsi koruktól fogva képzik őket egy speciális területen. A sakk lett az az eszköz, amelyen keresztül ez az elképzelés világszintű eredménnyé formálódott.

 

Az 1976-ban született Polgár Judit mindössze tizenöt évesen szerezte meg a nemzetközi nagymesteri címet, amivel minden addigi rekordot megdöntött. Addigra már kétszeres csapatolimpiai bajnok volt: az 1988-as és az 1990-es sakkolimpián a magyar válogatott – Polgár Judit, nővérei, Zsuzsa és Zsófia, valamint Mádl Ildikó részvételével – megelőzte a sokáig verhetetlennek tartott Szovjetuniót.

A Queen of Chess világpremierjét január 27-én tartják a rangos Sundance Filmfesztiválon. A filmet Rory Kennedy rendezi, akit korábban Oscar-díjra jelöltek Last Days in Vietnam című dokumentumfilmjéért. A 93 perces alkotás február 6-tól lesz elérhető a Netflixen, és eddig soha nem látott archív felvételekkel is gazdagítja Polgár Judit lenyűgöző történetét.

 

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu