Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Kilencnapos sztrájk bénítja meg több mint húsz iskola működését Anglia nyugati részén, miután egy nagy iskolafenntartó tömeges elbocsátásokat helyezett kilátásba. A tanárok szerint a leépítések nemcsak az ő állásukat sodorják veszélybe, hanem közvetlenül rontják az oktatás színvonalát és a diákok ellátását is.
A munkabeszüntetés az Arthur Terry Learning Partnership (ATLP) nevű fenntartóhoz tartozó iskolákat érinti, amelyek Birmingham, Coventry és Staffordshire térségében működnek. A fenntartó összesen 24 iskolát irányít, ezek közül 20-ban érinti a sztrájk az oktatást – számolt be róla a BBC.
A Nemzeti Oktatási Szakszervezet (NEU) már decemberben jelezte: tagjai sztrájkba lépnek a kötelező elbocsátások kilátásba helyezése miatt. A fenntartó vezérigazgatója, Richard Gill a szülőknek írt levelében elismerte, hogy a munkabeszüntetés „bizonyos szintű fennakadást” fog okozni.
A sztrájk napjai: január 14-15., 20-22. és 26-29.
A NEU szerint a tervezett, nagyszabású leépítés súlyosan rontaná azt a támogatást, amelyet a gyerekek jelenleg kapnak az iskolákban.
A Sutton Coldfieldben található Arthur Terry School előtt tüntető tanárok „szívszorítónak” nevezték a tervezett megszorításokat. Connor Herron angoltanár szerint a munkahelyek megszűnése nagyobb osztálylétszámhoz és még nagyobb terheléshez vezetne.
Még senkinek nem mondták meg pontosan, kit bocsátanak el, de ez az állandó bizonytalanság – hogy mikor és kit érint – egyszerűen szívszorító
– mondta.
Janine Nichols, az iskola könyvtári asszisztense, aki 18 éve dolgozik az intézményben, úgy fogalmazott: „Úgy érzem, elárultak. Évek óta gondoskodom ezekről a gyerekekről, és most egyszerűen összetörtem.”
Egy szülő, Jen szerint a tanárok már most is túlterheltek: „Az egyéni fejlesztéshez emberek kellenek. Ha őket elküldik, senki nem marad, aki ezt a munkát elvégezze.”

A fenntartó szerint „túl sok a dolgozó”
Az ATLP közleménye szerint a létszámcsökkentés oka a „jelentős túlzott létszám”, amelyet egy 2022-23-as könyvelési hiba fedett el korábban. A fenntartó tagadja, hogy a központi adminisztrációt érintenék a megszorítások, és szerintük félrevezető azt állítani, hogy a tervek növelnék a dolgozók terheit.
Richard Gill hozzátette: a fenntartó a békéltető szolgálathoz (Acas) is fordult a megoldás érdekében, ugyanakkor elismerte, hogy a tanulók személyes jelenléten alapuló oktatása sérülhet.
Bezárhatnak az iskolák Nagy-Britanniában, ha a kormány nem ad jobb ajánlatot a tanároknak
Több mint 100 munkahely kerülhet veszélybe
A NEU helyi képviselője, Chris Denson szerint a tervezett megszorítások több mint 100 állás megszűnésével járhatnak, és leginkább a „legkiszolgáltatottabb diákokat” érintenék
„A pénzügyi hibák miatt kialakult helyzet terheit nem a tanároknak és az iskolai dolgozóknak kellene viselniük” – mondta. Hozzátette: az ATLP a központi működésre az iskolák költségvetésének több mint 20 százalékát vonja el, ami jóval magasabb, mint más akadémiai fenntartóknál.
Szerinte a megszorításokat itt kellene kezdeni, nem a „frontvonalban dolgozókon”.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.