A magyarok egy átlagos napnak több mint az egytizedét videók nézegetésével töltik – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss YouTube-kutatásából. Az is kiderült, hogy a férfiak gyakrabban kattintanak online mozgóképekre a munkahelyükön vagy az edzőteremben, mint a nők, akik inkább a házimunkák végzése közben, háttértevékenységként indítanak el interneten elérhető tartalmakat.
Majdnem mindenki néz videókat
Az NMHH felmérése szerint a magyar lakosság mintegy 90 százaléka hetente, közel fele pedig naponta fogyaszt online mozgóképes tartalmakat. Egy átlagos napon ez több mint két és fél órát jelent. A videók nemcsak szórakoztatnak: sokan technikai problémák megoldásához is inkább magyarázó videókat keresnek, mert ezt gyorsabbnak és hatékonyabbnak tartják, mint szakértőt kérdezni.
Újabb országban tiltják be az okostelefonok használatát az általános iskolákban
Másképp videóznak a férfiak és a nők
A kutatás érdekes különbségekre is rámutat. A férfiak gyakrabban indítanak el videókat a munkahelyükön vagy az edzőteremben, míg a nők inkább háttértevékenységként, például házimunka közben néznek vagy hallgatnak online tartalmakat. A közös filmnézés inkább a nőkre jellemző, baráti vagy családi körben.
A YouTube megkerülhetetlen
Az ismertség, a kedveltség és a használat alapján egyértelműen a YouTube a legnépszerűbb videómegosztó Magyarországon. Szinte minden második válaszadó naponta használja információszerzésre vagy zenehallgatásra is. A platformon jellemzően 5–20 perces videók futnak, amelyek a napi videózással töltött időből közel két órát tesznek ki.
A tipikus YouTube-használó a kutatás szerint 30–39 éves, érettségizett férfi, aki valamelyik nagyobb vidéki városban él. A válaszadók több mint kétharmada megbízható, presztízsértékű és szerethető felületnek tartja a YouTube-ot, amelyen a család minden tagja találhat számára érdekes tartalmat.
Veszélyes TikTok-trendre figyelmeztet az NMHH
YouTube mint „tekintélyes felnőtt”, TikTok mint „izgága kamasz”
Egy játékos feladat során a résztvevők személyiséget és életkort társítottak a videóplatformokhoz. A YouTube egy negyvenes éveiben járó, tehetős, irányadó szereplőként jelent meg, míg a TikTok egy energikus kamaszként, akinek izgalmas jövőt jósolnak. Ez jól mutatja, hogy a felhasználók érzelmi viszonya is formálja a platformhasználatot.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
