A legújabb tudományos bizonyítékok szerint a macskák és emberek szoros kapcsolata nem tízezer, hanem mindössze 3,5–4 ezer éve kezdődött, ráadásul nem a Közel-Keleten, hanem Észak-Afrikában.
A macskák a maguk ráérős, titokzatos módján döntötték el, mikor és hol alakítanak ki szorosabb kapcsolatot az emberekkel. A legújabb régészeti és genetikai leletek alapján azonban ez a folyamat jóval később indult, mint korábban feltételezték. A kutatók szerint a vadászó afrikai vadmacskákból lett házi kedvencek csupán néhány ezer éve kezdtek emberközelbe húzódni, és nem a Levantében, hanem valahol Észak-Afrikában - írja a BBC.
A tudósok Európa, Észak-Afrika és Anatólia lelőhelyeiről származó macskacsontok DNS-ét vizsgálták, majd összehasonlították a modern házimacskák génállományával. Az eredmények szerint a háziasítás nem az első földművelő közösségek mellett indult. Sokkal inkább egy egyiptomi jelenségről lehet szó, ami összhangban áll azzal, hogy az
ókori egyiptomiak mélyen tisztelték a a macskákat.
A macskák az emberek társaként később a világ minden pontjára eljutottak: a rómaiakkal érkeztek Európába, majd a Selyemúton kelet felé terjedtek. Ma már minden földrészen megtalálhatók – kivéve az Antarktiszt.
A kutatás érdekessége, hogy Kínában egy másik vadmacskafaj, a leopárdmacska évezredekkel korábban kötött laza kapcsolatot az emberekkel. Ezek a pettyes vadmacskák mintegy 3500 évig éltek emberi települések közelében, természetes rágcsálóirtóként. Ennek ellenére nem váltak háziasított fajjá, és ma is vadon élnek Ázsia-szerte.
A kutatás eredményeit a Science és a Cell Genomics folyóiratok közölték.
Egy amerikai történelemprofesszor rejtett üzenettel buktatta le a dolgozataikat mesterséges intelligenciával író hallgatókat – és az eredmény még őt is sokkolta. A tanár szerint a diákok jelentős része már nem egyszerűen könnyebb utat keres, hanem úgy használja az MI-t, hogy közben nincs tisztában sem a feladat tartalmával, sem a megírt szöveg jelentésével.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.
