A hírt Varga-Bajusz Veronika, a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkára osztotta meg Facebook-oldalán.
A dokumentumot dr. Pálmai Gergely, a szakképzésért felelős helyettes államtitkár írta alá Pekingben, a szövetség éves oktatási konferenciáján. A megállapodás kiemelt területe a szakképzési kapcsolatok fejlesztése és a kétoldalú tapasztalatcsere bővítése.
A magyar delegáció tagja volt az Innovatív Képzéstámogató Központ igazgatóhelyettese, valamint a Szegedi Szakképzési Centrum főigazgatója is.
Varga-Bajusz Veronika Facebook
Egyre szorosabb a magyar-kínai oktatási együttműködés
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy Győrben, a Széchenyi István Egyetemen jön létre az ország hatodik Konfuciusz Intézete. Ezzel Magyarország az ötödik helyre kerül Európában az ilyen intézmények számát tekintve.
Az új intézet célja, hogy „további lendületet adjon a magyar–kínai oktatási, kulturális és gazdasági együttműködésnek” – fogalmazott a miniszter.
A már működő intézetek Budapesten, Debrecenben, Miskolcon, Pécsett és Szegeden találhatók, ahol kínai nyelvoktatás, kulturális programok és egyetemi cserekapcsolatok segítik a két ország közötti kapcsolatépítést.
Azt is felmérték, mekkora igény lenne itthon a kínai nyelvtanulásra
Az
Eduline-on részletesen beszámoltunk arról
, hogy a Klebelsberg Központ idén országos felmérést indított annak érdekében, hogy kiderüljön, mekkora igény lenne a kínai nyelv bevezetésére a magyar közoktatásban. Bár a hivatalos eredmények még nem ismertek, a kezdeményezés már most élénk vitát váltott ki a szülők körében.
A felmérés célja, hogy megvizsgálja, mely iskolákban lenne érdeklődés a kínai nyelv iránt. Igény esetén az általános iskolákban szakkörként, a középiskolákban pedig második idegen nyelvként indulhatnának a programok.A Klebelsberg Központ egyelőre nem válaszolt az Eduline kérdéseire a bevezetés részleteiről – például arról, hány tanuló esetén indulna a nyelvoktatás, vagy rendelkezésre állnak-e megfelelő képesítésű tanárok.
A felmérés lebonyolítása iskolánként eltérő: egyes helyeken online kérdőívet töltettek ki a szülőkkel, másutt csupán az osztályfőnökök kérdezték meg, kiket érdekelne a kínai nyelvtanulás.
A szülők véleménye megoszlik: míg egyesek új lehetőséget látnak a keleti nyelvek oktatásában, mások szerint a kormány inkább az angol nyelvoktatás megerősítésére kellene, hogy koncentráljon. Többen attól tartanak, hogy a kezdeményezés mögött politikai szándék állhat, és nem az oktatás szakmai fejlesztése.
