Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egy japán angoltanár merész módszerrel próbálta felkelteni diákjai érdeklődését: Hideo Kojima legendás horrorjátékát, a P.T.-t használta tananyagként. A cél az volt, hogy a tanulók valódi helyzetekben, érzelmi bevonódással gyakorolják az angolt – még akkor is, ha ehhez időnként sikoltozni kellett az órán.
A Niigata prefektúrában működő Tsunan középiskolában október 22-én az angolóra szokatlanul hátborzongatóan alakult. A tanár ugyanis a P.T.-t vetítette le, és a diákoknak a játék eseményeit kellett angolul kommentálniuk. Az iskola honlapja szerint a tanóra teljes egészében angolul zajlott: a diákok „reális beszédhelyzeteket” gyakoroltak, például olyan utasításokat, mint walk around the room („járkálj a szobában”) vagy pick up the phone („vedd fel a telefont”).
A tanár időnként megállította a játékot, és megkérdezte, mit tegyen a főhős – természetesen csak angolul lehetett válaszolni.Az iskola blogja szerint néhány diák komolyan megijedt, amikor a játékban megszólalt a telefon, de a legtöbben élvezték az órát. A tanár célja az volt, hogy a diákok valódi érzelmek közepette, spontán módon használják az angolt.Hogyan működik a játék?
A P.T. („Playable Teaser”) egy több mint tíz éve megjelent, rövid, de annál félelmetesebb horrorjáték, amelyet Hideo Kojima készített. A játékosok egy látszólag hétköznapi, ám végtelenül ismétlődő folyosón bolyonganak, ahol minden körben apró, hátborzongató változások történnek – a fények kialszanak, tárgyak elmozdulnak, vagy titokzatos hangok szólalnak meg. A cél, hogy a játékos rájöjjön, mi történt ebben a kísértetjárta házban, miközben egyre nyugtalanítóbb eseményekkel és hirtelen ijesztésekkel (jump scare-ekkel) kell szembenéznie.
A P.T. eredetileg a Silent Hills című új játék előzetesének készült, de a projektet később törölték – ettől függetlenül a „demo” önálló kultuszstátuszt ért el a horrorrajongók körében.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.