Daniel Jackson, egy 20 éves brit–ausztrál fiú a Duna partján fekvő, lakatlan területet Verdis Szabad Köztársaságaként próbálta meg bejegyezni. Több száz „verdisi állampolgárt” gyűjtött maga köré, ám a horvát hatóságok nem hagyták, hogy a mikronemlék szuverén állammá váljon.
A világ legfiatalabb államfője lehetne az a 20 éves brit-ausztrál fiú, aki önálló államként próbált bejegyezetnetni egy 124 hektáros területet, ami egyetlen országhoz sem tartozik - számolt be róla a CNN.
A nemzetközi jogban "terra nullius"-nak nevezett területeket egyetlen ország sem birtokolja. Mivel a világ szinte minden pontját feltérképezték már, ezért az ilyen helyek ritkák. Daniel Jackson viszont létrehozta a saját mikronemzetét a Duna partján, a Pocket 3 nevű, 124 hektáros, lakatlan területen.Ez a Vatikánnál csak egy kicsit nagyobb, és Jackson szerint már 400 „verdisi állampolgár” áll a zászlaja mögött. Célja, hogy a kis köztársaságot szuverén állammá alakítsa, ezt viszont sem a közeli Horvátország, sem Szerbia nem díjazza. Olyannyira, hogy Verdis területén 2023. október 12‑én a horvát rendőrség rendőri akcióval lépett fel. A vezetője, Daniel Jackson és több „telepes” próbálkozott a területre visszatérni, ekkor viszont letartóztatták és kitoloncolták őket. Jackson állítása szerint emiatt élethosszig tartó belépési tilalmat kapott Horvátországba. A horvát külügyminisztérium ugyanis úgy véli, hogy Jackson akciója „provokatív, jogalap nélküli cselekedet” volt, és a határ védelmére hivatkozva nem engedélyezték a terület elfoglalását.
De Szerbia is elutasította a terra nullius koncepcióját: a folyó menti vitás területet egyik ország sem hagyta teljesen szabadon a harmadik fél számára. A horvát külügyminisztérium azt közölte, hogy "mindkét ország tiszteletben tartja az alapvető nemzetközi jogi elvet: egy folyamatban lévő határ-meghatározás nem tesz semelyik területet sem terra nullius-sá (‘senki földjévé’), amelyet egy harmadik fél elfoglalhatna.
Verdis továbbá kiad „útlevél‑jellegű” dokumentumokat, valamint e‑Resident dokumentum‑bookleteket, amelyek inkább jelképes státuszúak: a Times of India és a Verdis hivatalos oldalai szerint ezek nem használhatók nemzetközi utazásra. Ezek csak belső azonosító funkcióval bírnak a mikronemzeten belül.
Senki földjei
Az úgynevezett terra nulliusra az egyik legismertebb példa egyébként a Bir Tawil a Szudán–Egyiptom határán. Ezt egyik ország sem akarja, mert a nagyobb, értékesebb területeket tartják fontosnak. Az ilyen „senki földje” vonzza az úgynevezett mikronemzetépítőket, akik saját kis országot szeretnének létrehozni.
,,Nem hivatalos „senki földjére” nemzetközi jog szerint lehetséges igényt tartani, ám ez mindig erő és politika kérdése"- magyarázza Noam Leshem, a durhami egyetem szakértője a CNN cikkében.
A Duna menti vitás területek története 1947-re nyúlik vissza, és a ’90-es években ismét felerősödött. Szerbia és Horvátország eltérően határozza meg a folyó menti határt: Szerbia a folyó közepét, Horvátország a 19. századi térképeket veszi alapul. Így a folyó nyugati partján néhány földdarabot egyik ország sem tart a magáénak.Tiltakozó egyetemisták és civilek állították meg a tömegoszlató rendőröket Újvidéken
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
