Miért szeretjük vagy épp utáljuk a horrort?

A Halloween közeledtével egyre több szó esik a horror műfajáról, hisz ilyenkor az átlagnál is többen fogyasztják a rémisztő filmeket vagy könyveket. Sokan azonban értetlenül állnak a jelenség előtt és nem értik, mért jó direkt megijedni. Számos ok miatt szeretheti valaki a horrorfilmeket, vagy éppen utálhatja azokat. Meglepő módon azonban jótékony hatása is lehet az ilyesfajta rettegésnek.

Vannak, akik imádják a horrort, legyen szó filmekről, sorozatokról, kísértetjárta vidámparkokról vagy Stephen King regényeiről. Ugyanakkor a félelem nem kellemes érzés, így felmerül a kérdés, miért vonz minket mégis ennyire a horror, és miért költenek egyesek pénzt rá, míg mások mindent megtesznek, hogy elkerüljék.

Horror kimaxolva – ilyennek láttuk a Wednesday második évadának első négy részét

A Harvard Business Review egy korábbbi cikke szerint annak oka, hogy horrort fogyasztunk, az izgalom iránti vágy. Egy félelmetes cselekménynek már csak a látványa mentálisan és fizikailag is aktiválhat minket – negatívan, félelem vagy szorongás formájában, vagy pozitívan, izgalom és öröm formájában. Egyegy horrorfilm nézése pedig egyszerre hozza létre mindkét típusú stimulációt, a legnagyobb élvezetet pedig a legfélelmetesebb pillanatban tapasztaljuk. Ezalatt a szervezetünk biokémiája is változik; a rémület adrenalin felszabadulását váltja ki, ami fokozott érzékeket és energialöketet eredményez.

A horrort az új élmények keresése is motiválja: az apokaliptikus filmek alternatív valóságokat kínálnak, a zombijárványoktól az idegen inváziókig, miközben biztonságosan kielégíthetjük kíváncsiságunkat az emberi psziché sötét oldala iránt. A történetek, amelyekben a szereplők szembesülnek legsötétebb részeikkel, betekintést nyújtanak az emberi lélek mélyébe.

A lap szerint ahhoz, hogy élvezetet nyerjünk a horrorból, szükségünk van egy pszichológiai „védőkeretre”. Háromféle ilyen keret létezik:

Először is, tudnunk kell, hogy fizikailag biztonságban vagyunk. Ha hiszünk benne, hogy a film gonosz entitása nem tud ártani nekünk, élvezhetjük a horror élményét, de ha azt kezdjük hinni, hogy a lény kijön a képernyőből, az élmény már nem lesz kellemes.

Másodszor, képesnek kell lennünk pszichológiailag eltávolodni a horrorélménytől. Tudatosítjuk magunkban, hogy a filmben szereplők csupán színészek és az élmény nem valós.

Harmadszor, bíznunk kell abban, hogy kezelni tudjuk a veszélyeket. Például egy kísértetházban, ha egy reálisnak tűnő zombi támad ránk, élvezhetjük az élményt, ha úgy érezzük, képesek vagyunk elmenekülni.

Ha bármelyik védőkeret hiányzik, csökken a horror iránti vonzalom, ami magyarázhatja, miért kerülik egyesek a rémisztő helyzeteket.

Vannak egyéni különbségek is abban, ki mennyire vonzódik a horrorhoz. Azok, akik erősebben vágyják az izgalmat, gyakrabban fogyasztanak horrort, míg azok, akik kevésbé keresik az élményeket, kellemetlennek találhatják azokat és elkerülik. Az új élmények iránti nyitottság is is közre játszhat a horror fogyasztásában. Az empátia szintje is számít: az alacsonyabb empátiával rendelkezők gyakran jobban élvezik a horrort, mivel kevésbé érinti meg őket mások szenvedése.

A horrorfogyasztásnak azonban lehetnek rejtett előnyei is. Egy közös horrorélmény nagyszerű módja lehet a társas kötődésnek, mivel az ijesztő helyzetek során felszabaduló oxitocin növeli a közelség és a kötődés érzését. Emellett a horror élménye után a pozitív befejezés - például a gonosz elpusztulása - endorfint szabadít fel, ami nyugalmat és felfrissülést hoz.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.