Óvodás koruk óta a sakktábla mellett – hogyan hangolható össze az élsport az iskolával?

A Karácsonyi testvérek neve nemcsak Magyarországon, hanem a nemzetközi sakkéletben is ismert: mind a négyen élsport-szinten űzik a játékot. De hogyan lehet összeegyeztetni az iskolát, az edzéseket és a versenyeket, ha valaki már tizenévesen a világ élvonalába tartozik?

A legidősebb, 21 éves Gellért már a nemzetközi mester (IM) címet viseli, ezzel a felnőtt elit szint közelébe került, míg 19 éves húga, Kata, női FIDE-mester (WFM) címével országos és nemzetközi szinten is versenyképes. A 17 éves Luca és a 15 éves Bánk még hivatalos nemzetközi címmel nem rendelkezik, de korosztályukban ők is az élmezőnyben vannak.

Így kerültek kapcsolatba a sakkozással már alsósként bajnokságokat nyertek

„Én nagyon sokféle sportot próbáltam ki kiskoromban, de sakkozni sosem vittek el a szüleim. Hiszen miért pont a sakk tetszene egy négyéves gyereknek?” – mondta Gellért, és hozzátette, hogy apukáját nézve született meg az ötlet.

Kata hozzátette, hogy bátyja a korosztályához képest hamar kezdett el sakkozni, és sorra nyerte meg a versenyeket. „Hozta haza a kupákat és az ajándékokat, mi meg ámulva néztük, és a részesei szerettünk volna lenni.”

Apukájuk, Zoltán elmondta, hogy a gyerekek már óvodáskorukban annyira elmélyültek a játékban, annyira érdekesnek tartották, hogy „nem tudták abbahagyni.”

Gellért először nyolcévesen lett országos bajnok, majd meghívást kapott az ifjúsági válogatottba is. Kata nyolcévesen a fiúk között 100%-kal  nyerte meg első országos bajnokságát, később pedig több korosztályos EB-n képviselte Magyarországot, 2022-ben ezüstérmes lett Törökországban. Fél évig vezette a 2006-ban született lányok között a világranglistát. Mindketten tagjai voltak a magyar csapatnak a tavalyi Sakkolimpián, melyet Budapest rendezett.

Hogy néz ki az órarend?

Szilvia, a gyerekek édesanyja kiemelte, hogy a 15 éves Bánk esetében nagyon nehéz összeegyeztetni az iskolát az élsporttal.

Hét órájuk van minden nap. A suliban vannak délután háromig, hazaérnek négyre. Utána kezdődik a kétórás edzés, majd vacsorázik és fél nyolc, mire elkezd tanulni

– fejtette ki.

Bánk most kilencedikes, ami saját bevallása szerint eléggé nehéz, és lefekvésig szokott tanulni – vagyis fél tíz-tíz körül ér véget a napja.

Sokszor a hétvégéken sem a pihenésé a főszerep, hiszen minden vasárnap csapatbajnokságok vannak, vagy Bánk esetében nyelvórák és foci. Ha pedig valamilyen verseny miatt hiányzik a suliból, akkor a hétvégébe kell bepréselni a tananyagpótlást is. „Sokszor a szombat sem az a nap, amikor addig alszanak, ameddig szeretnének” – tette hozzá Szilvia.

Luca tizenkettedikes, az érettségi előtt áll; neki angolórákkal egészülnek ki az edzéssel és a sulival töltött napok. Kata jelenleg nem jár egyetemre – ő gimnázium után eldöntötte, hogy teljes erővel a sakkra szeretne koncentrálni. „Jóval több versenyem van, mint korábban, mert nem viszi el a fél napomat az iskola” – mondta.

Gellért már egyetemre jár, és legtöbb esetben online vannak az edzései, gyakran este 10-től éjfélig. Azt mondta, ez neki nem probléma, mert az egyetemen úgyis más ritmus szerint él.

A sakk sem különbözik a többi élsporttól: sok hiányzással jár

Bánk és Luca iskolája nagyon támogató – tanáraik szurkolnak nekik, és tekintettel vannak rájuk a pótlásoknál – Gellért és Kata általános iskolában több évig volt magántanuló, hogy az iskola miatt ne kelljen kompromisszumot hozniuk a sakkban. Anyukájuk szerint azonban nagy különbséget nem éreztek a sakktudásuk fejlődésében, így a gimnáziumot már mindketten a közoktatásban kezdték: „Kell az iskola, kell a közösség, és az általános műveltség, amit csak ott kapnak meg.”

Kata hozzátette, hogy eredetileg csak az első évben járt volna be a gimnáziumba, hogy megismerje a tanárait és az osztálytársait, de végül úgy alakult, hogy maradt és nem tért vissza egyéni tanrendre. „Meg szerettem volna élni a középiskolai éveimet” – mondta.

Gellért már azzal az elhatározással kezdte meg a gimnáziumot, hogy ő nem a sakkból szeretne majd megélni, hanem szeretne egy civil állást is, így nem merült fel benne, hogy újra magántanuló legyen.

 

������������ 25 ország 171 sakkozójának részvételével, a varázslatos természeti adottságokkal rendelkező délkelet-franciaországi...

Posted by Karácsonyi Gellért,Kata,Luca,Bánk sportolói oldala on Sunday, July 13, 2025

Nem mindenkinek a matek a kedvenc tárgya

Sokak szerint a matematika és a sakk nagyon szorosan összefügg. A Karácsonyi testvérek közül azonban nem mindenki mondaná a kedvencének. Bánk elmondása alapján nyelvekből és történelemből erős. Kata gimiben ugyan matekfaktos osztályba ment, de sokszor érezte úgy, hogy az neki túl sok, és inkább az irodalom és a történelem felé érdeklődött.

Luca nagyon szereti a matekot, nála működött a képlet:

Sosem kellett sokat készülnöm matekra, mindig is jól ment. A sakk pedig egyértelműen segítette a logikus gondolkodásomat

– mondta. Gellért Lucához hasonlóan nagyon szereti és nagyon ügyes is matekból, de ő nem ért egyet azzal, hogy aki jól sakkozik, az jó lesz matekból is.

Apukájuk egy kutatást idézett. A Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszékén dolgozó Dúró Zsuzsa 2009-ben publikálta A sakk mint nevelő-oktató eszköz című tanulmányát, amely megállapította, hogy a sakkozás jótékony hatással van az iskolai teljesítményre.

„Szerintem ez nálunk is így van, mert alapvetően jó tanulók a gyerekeink, átlag felettiek” – mondja Zoltán. Szilvia hozzáteszi, hogyha nem így lenne és bukdácsolnának az iskolában, akkor nem biztos, hogy hagyták volna őket élsport szinten sakkozni.

 

Palotás Zsuzsanna

A színfalak mögötti munka, amit a szülők végeznek

Hozni-vinni a gyerekeket, szervezni az utazásokat, szponzorokat keresni, e-mailekre válaszolni – az élsport nemcsak a gyerekektől, hanem a szülőktől is sokat követel.

„Praktikus volt, hogy mind a négyen ugyanazt a sportot szeretik, és nem négyfelé kellett őket vinni különböző edzésekre” – mondta Szilvia.

Zoltán kifejti, hogy visszatekintve nem tudja elképzelni, mi lett volna, ha egyik gyerek teniszezne, másik kosarazna, a harmadik és negyedik pedig megint valami mást sportolna. Ettől függetlenül viszont járatták úszni a gyerekeket, mert fontosnak tartották, hogy az egész napos iskolában és sakkedzéseken való ülés után fizikailag is elfáradjanak.

A sok munka ellenére mennyire különleges, hogy közösen csinálnak valamit, ez nemcsak összehozza őket, hanem valódi támaszai is tudnak lenni egymásnak: mikor valaki elveszít egy-egy partit, meg tudják érteni egymást, és ki tudják elemezni együtt a játékot.

Most először történik ilyen a világon

December 28-án rendezik meg a Karácsonyi Szimultán eseményt a Lurdy Rendezvényközpontban. A négy testvér a hétórás esemény alatt egyszerre 150 ellenfél ellen fog játszani. A szimultán lényege, hogy a sakkozók egyszerre több ellenféllel játszanak, miközben körbejárnak a táblák között, és minden játékosnak folyamatosan lépnie kell, amint a játékosok a táblához érnek.

„Többször adtunk már szimultánt” – meséli Gellért, és hozzáteszi, hogy a 20–25 ellenfél a megszokott, szóval ez most egy teljesen új kihívás lesz.

„Az is nehézség, hogy négyen, négyfajta stílusban játszanak, amit majd össze kell hangolni” – teszi hozzá Szilvia.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.