Az Analóg November felhívás célja, hogy a tanulók újra felfedezzék a valódi élményeket – barátokkal, mozgással, képernyők nélkül.
Október 6-án a „Szabadulj ki az életre!” című konferencián kutatók, védőnők és oktatási szakemberek közösen hívták fel a figyelmet arra, hogy a gyerekek képernyőidejének csökkentése a társadalom közös felelőssége.
A Szent István Intézet, a Kapcsolj ki! mozgalom és az Out! applikáció fejlesztőcsapata együttműködésében hamarosan elindul a „Analóg November” kampány, amely az online tér helyett az offline élményeket helyezi a középpontba.
„Az egészen kicsi gyerekek a szülő, különösen az anya tekintetéből és mimikájából tanulják meg a figyelem irányítását, az érzelemszabályozást és a kapcsolódást” – emelte ki Kepe Nóra, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója. Hozzátette: ehhez elengedhetetlen a rendszeres szemkontaktus és az egymásra figyelés – amit a képernyőhasználat gyakran meggátol a családtagok között.A konferencián elhangzott, hogy már a három év alatti gyerekeknél is komoly idegrendszeri károsodást okozhat a digitális eszközök túl korai használata. Várfalvi Marianna, a Magyar Védőnők Szakmai Szövetségének elnöke szerint a mozgás, a szabad játék és a személyes tapasztalatok kulcsfontosságúak a fejlődésben – ezek hiányát pedig semmilyen fejlesztő applikáció nem pótolja.A szakértők figyelmeztettek: a tinédzserek különösen veszélyeztetettek. A közösségi média világa torzíthatja az önképet, testképzavart, szorongást és függőségeket is kiválthat.Új társadalmi normákra van szükség: csak együtt tudjuk elérni, hogy az online tér ne szívja el a gyerekeink életét
– fogalmazott Máthé Zsuzsa, a Szent István Intézet vezetője.
A november 3-án induló Analóg November egy hónapig tartó közösségi kihívás lesz, amelyben az iskolák és diákok az Out! applikáció segítségével mérhetik, mennyi időt töltöttek telefon nélkül. Az offline percek iskolánként összegződnek, és a legtöbb „valódi életidőt” gyűjtő intézmények értékes nyereményeket kapnak három kategóriában: kistelepülési, városi és fővárosi iskolák között.Azzal, hogy életkoronként hány percet tölthet egy gyerek a képernyő előtt, részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
