Olyan traumatikus lehet a pornó a gyerekeknek, mint a szexuális bántalmazás

A gyerekek egyre korábban találkoznak pornóval, ami komoly hatással lehet a szexuális fejlődésükre, testképükre és kapcsolataikra. A szakértők szerint a probléma súlyosságát növeli, hogy a gyerekek gyakran magukra maradnak az élmények feldolgozásában, miközben a felnőttek nem készítik fel őket az ilyen tartalmakra.

A Telex az elmúlt évek kutatásait és a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány szakembereit, köztük Gyurkó Szilviát és Baross Dorottya pszichológust kérdezte arról, hogyan formálhatja a pornó a kiskamaszok szexualitását, érzelmi fejlődését és kortárs kapcsolataikat.szakértőket 

Dalma nyolcéves volt, amikor egy ottalvós buli során pornófilmekkel szembesült. „Bár a nagyobbak nevettek, poénként kezelték a képernyőn látottakat, a kislány halálra rémült, hányni kezdett és zokogásban tört ki” – idézi az esetet a cikk. A gyerekek 7–10 éves koruk között egyre gyakrabban találkozhatnak pornóval vagy más, nem nekik szánt netes tartalommal, ami komoly érzelmi hatással lehet rájuk.

A pornó hatása a szexualitásra és a kapcsolatokra

Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány vezetője szerint „a szexualitás nemcsak szex, hanem énkép, testkép, intimitás, a testhatárok tisztelete, és az is, milyen a gyerek saját viszonyulása a másik testéhez. Ezek kialakulásának folyamatát bármilyen élmény kibillentheti. A pornó pedig nagyon erős hatással lehet arra, hogy mit gondol egy gyerek az intim együttlétről.”

Baross Dorottya pszichológus hozzáteszi:

A gyerekek legtöbbször összezavarodnak, ha pornót látnak, a legritkábban éreznek erotikus izgalmat, inkább megijednek. Sok különböző érzést válthat ki belőlük egyszerre: kíváncsiak lesznek, de azt is rögtön érzik, hogy a téma tabu, nem szabad róla beszélni.”

Nem tudnak beszélni a látottakról

A szakértők szerint a gyerekek gyakran magukra maradnak az élmények feldolgozásában. Gyurkó Szilvia fogalmazott: „Az egyik oldalon van egy, a pornó általi túlinformáltság, a másikon pedig egy nagyon durva magárahagyottság. A gyerekeknek nem mindig van lehetőségük arra, hogy a pornóban látottakkal vagy az élményekkel kapcsolatos érzéseikről beszéljenek, pedig a körülöttük lévő felnőtteknek nem lenne szabad magukra hagyniuk őket.”

A pornó hatása a kortárs kapcsolatokra is kiterjed: „Előfordul, hogy egy iskolai közösségben a pornó jelenlétét a gyerekek átszexualizált kommunikációjából lehet észrevenni, például ha a szoknya/nadrág lerángatásával vagy szexuális cselekedetek imitálásával rendezték a konfliktusaikat” – mondta Gyurkó.

Hova vezethet a szexedukáció hiánya?

Magyarországon a gyerekek jogszabály szerint 12 éves kortól létesíthetnek szexuális kapcsolatot társaikkal, 14 éves kortól pedig idősebbekkel, miközben minőségi szexedukációhoz 18 éves korukig nem férnek hozzá. Gyurkó Szilvia szerint

a legfelelőtlenebb dolog, hogy szexelhetnek, de nem adunk segítséget nekik ahhoz, hogy értsék, mi történik velük, bennük, a testükkel – és nem utolsósorban, hogy az érzéseiket hogyan fejezhetik ki.”

Már óvodás korban beszélni kellene a szexualitásról

A Hintalovon Yelon oldala szerint a szülőknek és pedagógusoknak már óvodás korban tabu nélkül kell beszélniük a test határairól, a szexualitásról és az intimitásról. „Ha egy gyerek pornót lát, az önmagában még nem feltétlenül jelent nagy bajt, de ha megijed, szorong, és ezekkel az érzésekkel magára marad, az igen” – hangsúlyozta Gyurkó.

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.