Bartos Erikával írtak mesekönyvet a pécsi egyetemen a cisztás fibrózissal élő gyerekeknek

Egy különleges kiadvány született, amely játékos formában segít a cisztás fibrózissal élő gyerekeknek és családjaiknak megérteni, elfogadni és feldolgozni a betegséget.

Szuszó nyuszi című mesekönyvet készített a Pécsi Tudományegyetem gyermekorvosa, Dr. Major Judit és a népszerű író-illusztrátor, Bartos Erika – írja az egyetem.

Csak állami tankönyvből taníthatnak a pedagógusok?

„Sokszor tapasztaltam, hogy a szülők nem tudják, hogyan beszéljenek a gyerekekkel erről a krónikus betegségről"

"A kicsik érzik a feszültséget, mégis bizonytalanságban maradnak: miért kell gyógyszert szedniük, miért más az életük, mint a társaiké?” -mondta el Dr. Major Judit, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinikájának gyermektüdőgyógyásza.

A mesekönyv éppen ebben nyújt segítséget: a mese világán keresztül, érthető és megnyugtató módon beszél a betegségről. A karakter, Szuszó nyuszi, a cisztás fibrózissal élő gyerekek mindennapjait tükrözi, így a kicsik könnyen azonosulhatnak vele.

Mi a cisztás fibrózis?
A cisztás fibrózis egy genetikai betegség, a külső elválasztású mirigyek kóros váladék termelésével jár, így elsősorban légúti és emésztőszervrendszeri szövődményeket okoz. Ha kezeletlen marad, maradandó károsodások alakulhatnak ki.

A projekt során nemcsak szakmai tudás, hanem személyes tapasztalat is beépült a könyvbe. A szerzők egy, a klinikán gondozott családot is bevontak a munkába, hogy a történet a mindennapok valóságát mutassa be.

Társasjátékkal küzdenének a diákok lemorzsolódása ellen az ELTE oktatói

A kötet illusztrációi tudományos alapokon nyugszanak, ugyanakkor barátságos és befogadható formában jelenítik meg a témát. Már a legkisebbek, bölcsődés korú gyerekek számára is élvezetes lehet, de a nagyobbak is hasznos információkat szerezhetnek belőle. A rajzok és a történet nemcsak a családoknak, hanem a pedagógusoknak, óvodásoknak és iskolai közösségeknek is segítenek jobban megérteni a betegséget és az azzal járó mindennapi nehézségeket.

 

Nyitókép forrása: Pécsi Tudományegyetem

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu