Egy különleges kiadvány született, amely játékos formában segít a cisztás fibrózissal élő gyerekeknek és családjaiknak megérteni, elfogadni és feldolgozni a betegséget.
Szuszó nyuszi című mesekönyvet készített a Pécsi Tudományegyetem gyermekorvosa, Dr. Major Judit és a népszerű író-illusztrátor, Bartos Erika – írja az egyetem.
Csak állami tankönyvből taníthatnak a pedagógusok?
„Sokszor tapasztaltam, hogy a szülők nem tudják, hogyan beszéljenek a gyerekekkel erről a krónikus betegségről"
"A kicsik érzik a feszültséget, mégis bizonytalanságban maradnak: miért kell gyógyszert szedniük, miért más az életük, mint a társaiké?” -mondta el Dr. Major Judit, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinikájának gyermektüdőgyógyásza.
A mesekönyv éppen ebben nyújt segítséget: a mese világán keresztül, érthető és megnyugtató módon beszél a betegségről. A karakter, Szuszó nyuszi, a cisztás fibrózissal élő gyerekek mindennapjait tükrözi, így a kicsik könnyen azonosulhatnak vele.
| Mi a cisztás fibrózis? |
| A cisztás fibrózis egy genetikai betegség, a külső elválasztású mirigyek kóros váladék termelésével jár, így elsősorban légúti és emésztőszervrendszeri szövődményeket okoz. Ha kezeletlen marad, maradandó károsodások alakulhatnak ki. |
A projekt során nemcsak szakmai tudás, hanem személyes tapasztalat is beépült a könyvbe. A szerzők egy, a klinikán gondozott családot is bevontak a munkába, hogy a történet a mindennapok valóságát mutassa be.
Társasjátékkal küzdenének a diákok lemorzsolódása ellen az ELTE oktatói
A kötet illusztrációi tudományos alapokon nyugszanak, ugyanakkor barátságos és befogadható formában jelenítik meg a témát. Már a legkisebbek, bölcsődés korú gyerekek számára is élvezetes lehet, de a nagyobbak is hasznos információkat szerezhetnek belőle. A rajzok és a történet nemcsak a családoknak, hanem a pedagógusoknak, óvodásoknak és iskolai közösségeknek is segítenek jobban megérteni a betegséget és az azzal járó mindennapi nehézségeket.
Nyitókép forrása: Pécsi Tudományegyetem
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
