Tragédia a vasúti átjáróban: hét diák, akik felszálltak a buszra, de már nem értek haza az iskolából

Egy nem működő fénysorompó és a buszsofőr rossz döntése miatt 16-an haltak meg 43 évvel ezelőtt a szárazréti buszbalesetben Székesfehérváron. Az áldozatok között volt hét diák is, akik éppen az iskolából tartottak hazafelé.

1982. szeptember 9-e egy átlagos délutánnak indult Székesfehérváron. A 37-es buszra a Palotai úton és a szárazréti iskolánál szálltak fel az iskolások, akik az órák után éppen hazafelé tartottak. Aznap azonban a Farkasvermi úton a vasúti átjáróban nem működött a fénysorompó.

József, a busz rutinosnak számító sofőrje, aki addig a napig több millió kilométert vezetett le baleset nélkül, megállt, és ahogyan a KRESZ előírja, körbenézett és meglátta a közeledő vonatot. Ekkor azonban rátaposott a gázpedálra, mert azt hitte, hogy akkora a busz és az intercity közötti távolság, hogy még átér a síneken, de tévedett.

A mozdonyvezető hiába húzta meg a vészféket, az ütközést már nem lehetett elkerülni. Az Ikarus szó szerint kettészakadt, és a hátsó része, ahol a gyerekek többsége utazott, a töltés melletti füves területre repült. A segítség hamar érkezett, hiszen a közelben épp balesetvédelmi továbbképzést tartottak rendőröknek és volános dolgozóknak. Az egyik rendőr a saját gyerekét is megtalálta az áldozatok között.

A balesetben a 25 utas közül 16-an haltak meg. Az elhunytak között nyolc gyerek - hét iskolás és egy 9 hónapos kisbaba -  is volt. Hatan pedig könnyebb vagy súlyosabb sérüléseket szereztek. József túlélte a balesetet, de a bíróság később hat év fogházra ítélte és örökre eltiltotta a vezetéstől.

A tragédia pedig a Vigyázat! Vasúti átjáró című közlekedési oktatófilmbe is bekerült, amit a YouTube-on is meg tudtok nézni.

(Nyitóképünk illusztráció)

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.