Tragédia a vasúti átjáróban: hét diák, akik felszálltak a buszra, de már nem értek haza az iskolából
Egy nem működő fénysorompó és a buszsofőr rossz döntése miatt 16-an haltak meg 43 évvel ezelőtt a szárazréti buszbalesetben Székesfehérváron. Az áldozatok között volt hét diák is, akik éppen az iskolából tartottak hazafelé.
1982. szeptember 9-e egy átlagos délutánnak indult Székesfehérváron. A 37-es buszra a Palotai úton és a szárazréti iskolánál szálltak fel az iskolások, akik az órák után éppen hazafelé tartottak. Aznap azonban a Farkasvermi úton a vasúti átjáróban nem működött a fénysorompó.
József, a busz rutinosnak számító sofőrje, aki addig a napig több millió kilométert vezetett le baleset nélkül, megállt, és ahogyan a KRESZ előírja, körbenézett és meglátta a közeledő vonatot. Ekkor azonban rátaposott a gázpedálra, mert azt hitte, hogy akkora a busz és az intercity közötti távolság, hogy még átér a síneken, de tévedett.
A mozdonyvezető hiába húzta meg a vészféket, az ütközést már nem lehetett elkerülni. Az Ikarus szó szerint kettészakadt, és a hátsó része, ahol a gyerekek többsége utazott, a töltés melletti füves területre repült. A segítség hamar érkezett, hiszen a közelben épp balesetvédelmi továbbképzést tartottak rendőröknek és volános dolgozóknak. Az egyik rendőr a saját gyerekét is megtalálta az áldozatok között.
A balesetben a 25 utas közül 16-an haltak meg. Az elhunytak között nyolc gyerek - hét iskolás és egy 9 hónapos kisbaba - is volt. Hatan pedig könnyebb vagy súlyosabb sérüléseket szereztek. József túlélte a balesetet, de a bíróság később hat év fogházra ítélte és örökre eltiltotta a vezetéstől.
A tragédia pedig a Vigyázat! Vasúti átjáró című közlekedési oktatófilmbe is bekerült, amit a YouTube-on is meg tudtok nézni.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.
Az országgyűlési képviselő részletesen kifejtette, mennyi adminisztrációs munkája van a pedagógusoknak, és emellett szinte alig jut idő a diákok nevelésére.
Az oktatási miniszter szerint intézményenként átlagosan 865 óra ment el a TÉR-re. Lannert Judit a közösségi oldalán osztotta meg parlamenti felszólalásait a pedagógusok TÉR-értékelésével kapcsolatban.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
