Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Németország – a minden finomságot rejtő tölcsér
A német Schultüte az egyik legismertebb első napi hagyomány, de ez csak azoknak jár, akik frissen kezdik az iskolát. Ennek értelmében az elsősök óriási, színes karton tölcsért kapnak, tele édességekkel, ceruzákkal és apró ajándékokkal, hogy megédesítsék az iskolakezdést.
Shutterstock
Megjelent a hivatalos 2025/2026-os tanév rendje
A szokás a 19. században alakult ki Szászországban, és ma már kihagyhatatlan kellék: a családok gyakran saját kezűleg készítik, és a gyerekek az első napi fotóikon büszkén szorongatják.
Oroszország – az „első csengő”
Szeptember 1-jén, a „Tudás napján” minden orosz iskolában ünnepséget tartanak. A hagyomány leglátványosabb pillanata, amikor egy végzős fiú a vállára ülteti az iskola legfiatalabb tanulóját, aki megszólaltatja az első csengőt.
Ez a gesztus jelképezi a tanév kezdetét. A szokás a szovjet korszakban vált általánossá, és ma is minden évben megtartják.
Nálunk szeptember 1-jén kezdődik a tanév, máshol viszont már hetek óta iskolába járnak a diákok
Japán – cipőcsere és cseresznyevirág
Japánban áprilisban indul a tanév, a cseresznyevirágzás idején. Az első nap szimbolikus része, hogy a diákok az iskola kapujában utcai cipőjüket bentire (uwabaki) váltják. A cipőcsere a tisztaságot és a fegyelmet jelképezi.
Továbbá a tanévnyitón bemutatják az új tanárokat és diákokat, és gyakran közös énekléssel zárják az ünnepséget.
Kötelező részt venni a tanévnyitó ünnepségen?
Kína – zászlófelvonás és fogadalom
Kínában szeptember elején a tanév zászlófelvonással és közös himnuszénekléssel kezdődik.
A diákok sorokba rendeződve tisztelegnek a nemzeti zászló előtt, majd fogadalmat tesznek, hogy szorgalmasan tanulnak.
Tanzánia – dal és tánc az iskolaudvaron
Tanzániában az első tanítási nap dalokkal és táncokkal indul, amelyben a szülők és tanárok is részt vesznek.
Ez a hagyomány az oktatás fontosságát hangsúlyozza: a közös ünnep köszönet azért, hogy a gyerekek tanulhatnak, hiszen nem minden generációnak adatott meg ugyanez.
Skandinávia – szabadtéri tanévnyitó
Norvégiában és Svédországban gyakran szabadtéri programmal indul a tanév: közös túrával, piknikkel vagy erdei játékkal. Ez a hagyomány a skandináv oktatás filozófiáját tükrözi, miszerint a tanulás a természethez való közelséggel kezdődik.
Bulgária – kenyér és méz az első napon
Bulgáriában szeptember 15-én indul a tanév. A hagyomány szerint az első napon kenyérrel és mézzel kínálják a gyerekeket: a kenyér az életet, a méz a tudás édességét szimbolizálja.
A rituálé ma is él, különösen az alsó tagozatosok körében.
Argentína – a fehér köpeny napja
Argentínában az iskolások az első nap fehér köpenyben jelennek meg. Ez az egyenruha minden diák számára kötelező, és szimbolikusan azt jelenti: mindenki egyenlő, előítélet nélkül kezdi a tanévet.
A fehér köpeny a tudást is jelképezi, mintha a gyerekek már az első nap tudósként lépnének be az iskolába.
Dél-Korea – „az első nap, olyan akár egy versenyrajt”
Dél-Koreában a tanév márciusban kezdődik, és az első nap ünnepélyes bemutatkozással indul: az új tanárokat és diákokat hivatalosan mutatják be a közösségnek. A szokás része, hogy az igazgató és a tanárok motivációs beszédet tartanak, felkészítve a diákokat a szigorú vizsgarendszerre.
Bár kevésbé látványos, ott az első napnak különösen nagy súlya van – mindenki tudja, hogy a verseny a jó jegyekért már ekkor elindul.
Magyarország – virágcsokor és ünnepi műsor
A tanévnyitó szokása Magyarországon rengeteget változott az évek alatt. Ami megmaradt belőle, az az ünneplőbe öltözés és a tanévnyitón való részvétel, ahol az iskola igazgatója köszönti a diákokat és természetesen elhangzik a himnusz is. Alsó tagozaton főleg az elsősöknél az is elő szokott fordulni, hogy a friss osztályt kapott tanárokat a diákjaik egy-egy virágcsokorral várják. Bár ez a szokás már ritkább.
Összességében elmondható, hogy hazánkra a formalitás a jellemző, az ünnepséget pedig az iskolaudvaron vagy a tornateremben rendezik meg, versekkel és dalokkal megtűzdelve.
De, érdekességként, vidéken régen előfordult, hogy a gyerekek közösen vonultak az utcán az iskolába, ezzel jelezve a közösségnek: új tanév kezdődik.
