Persze, vannak olyan országok is, ahol viszont 2-3 héttel hosszabb ideig pihenhetnek az iskolások, mint a magyar gyerekek.
Bár a nyári szünet az elmúlt két évben egy-egy héttel megrövidült, hiszen június második hete helyett június harmadik hetén kezdődött, a magyar diákok még mindig a szerencsésebbek közé tartoznak a 71-72 napos nyári vakációval. Egyes országokban ugyanis ennél sokkal rövidebb a nyári szünet - igaz, ez azért van, mert cserébe több a tanévközi szünet, amik jellemzően hosszabbak is.
Csak 5-6 hét a vakáció
Azokban az országokban, amiket jellemzően a fekvésük miatt elkerül a kánikula, a nyári szünidő később kezdődik és korábban is ér véget, mint Magyarországon.
Az Egyesült Királyság országaiban - Walesben, Angliában, Skóciában és Észak-Írországban - például a vakáció jellemzően hat hét; ami július közepén vagy végén kezdődik és szeptember első napjaiban ér véget. Ez ugyanakkor egységes szabályozás hiányában országonként, sőt, régiónként is változhat, és az sem ritka, hogy az iskolák maguk dönthetnek a rendszerükről.
Ehhez hasonló rendszer működik Hollandiában is, ahol szintén nagyjábólhat hét nyári vakáció jut a diákoknak, de annak kezdete és vége régiónként eltérhet. Jellemzően egyébként július első vagy második hetében kezdődik és augusztus első vagy második hetében térnek vissza a padokba a gyerekek. Ami tehát azt jelenti, hogy míg nálunk még hátravan néhány nap a szünidőből, ők már elkezdték a 2025/26-os tanévet.
Ugyanígy Svájcban is, ahol a kantonok egyénileg szabályozzák a nyári szünidő kezdetének és végének időpontját, de az minden esetben maximum 5-6 hét. Van olyan kanton, ahol a szünet július 5-től augusztus 10-ig tartott, és olyan is, ahol egy héttel hosszabb a pihenő, és augusztus 17-én kezdtek a tanulók.
A melegebb országokban hosszabb
Hogy a nyári szünet hosszúsága mennyire függ egy ország elhelyezkedésétől és éghajlatától, az abban is megmutatkozik, hogy a melegebb, mediterrán éghajlatú területeken jellemzően hosszabb a tanítási szünet. Egyszerűen azért, mert a forróságban lehetetlen koncentrálni.
Görögországban például a vakáció idén június 16-án kezdődött és szeptember 10-ig tart, ami nagyjából 12 hetet jelent. De hasonló - igaz, régiónként eltérő - a helyzet Olaszországban is, ahol a legforróbb térségekben a nyári szünidő akár 13 hét is lehet, Máltán pedig június 27-től egészen szeptember 23-ig pihenhetnek a diákok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
