Egy új törvénymódosítás szerint a jövőben a kultúráért és innovációért felelős miniszter rendeletben állapítja meg, milyen utóneveket lehet adni Magyarországon. A feladatot jelenleg Hankó Balázs látja el, aki a Magyar Nemzetnek elmondta: a szigorúbb szabályozás célja, hogy a gyermekek olyan neveket kapjanak, amelyek személyiségfejlődésük és jövőjük szempontjából is megfelelőek, emellett kulturális örökségünket is tükrözik.
„Kiáltásotok üzenet” – írta Sulyok Tamás a kormányt bíráló fiataloknak
A módosítás értelmében csak a miniszteri rendeletben meghatározott listán szereplő utónevek közül választhatnak majd a szülők. A döntést egy kijelölt bizottság és szakértők bevonásával hozzák meg, a testületben egyházi és nemzetiségi képviselők, valamint néphagyományt és kultúrát képviselő szaktekintélyek is helyet kapnak. A nemzetiségi utóneveknél azonban továbbra is az adott közösségek önkormányzatainak javaslata számít mérvadónak.
Hazaszeretetről, nemzeti ünnepekről és udvarláshoz énekelhető dalokkal teli könyvet kapnak a ballagók a kormánytól
Az új szabályozást Kósa Lajos terjesztette be májusban, azzal érvelve, hogy közhitelességet kell adni az utónévjegyzéknek, és ki kell szűrni azokat a neveket, amelyeknek szerinte nincs helyük a hivatalos listán. A javaslatot gyorsan elfogadták, augusztus elején pedig az új névkérelmek elbírálását is felfüggesztették.
Bár a rendszer központosítottabbá válik, továbbra is lehet majd kérelmezni új utónév felvételét az ELTE Nyelvtudományi Központnál, amely a jövőben is részt vesz a döntés-előkészítésben. Hankó Balázs hangsúlyozta: a cél, hogy a gyerekek „jó erkölcsbe nem ütköző, a magyar nyelvi környezetben nem hátrányos” neveket kapjanak, amelyek végigkísérik őket egész életükben.
