A diétázók legnagyobb arányban a 25 évesek és az annál idősebbek között vannak.
Az Ifjúságkutató Intézet friss adatai szerint a 15-39 éves magyar fiatalok 24 százaléka kénytelen egészségtudatosan étkezni. Nem az aktuális trendek miatt választják a diétát, hanem valamilyen egészségügyi probléma miatt kényszerülnek rá.
Hirtelen szívhalál gyerekeknél: miért nem elég a kötelező sportorvosi vizsgálat?
Korosztályos bontásban a tudatos táplálkozásra kényszerülők aránya az életkorral nő. A diétázók százalékos aránya korosztályonként a következő:
Nemek között is megfigyelhető különbség: míg a férfiak 22 százaléka, addig a nők 26 százaléka diétázik. Emellett a budapestiek körében is magasabb arányt (28 százalék) mértek, mint a vidékiek körében (23 százalék).
Minden harmadik gyerek túlsúlyos lesz 2050-re
A kutatásból kiderült, hogy a magyar fiatalok étkezési szokásai elég változóak – van, aki napi szinten issza a kólát, más inkább a vitaminokra esküszik. A 15–39 évesek közül minden negyedik naponta fogyaszt cukros üdítőt, közel felük eszik húst, és nagyjából tízből négyen isznak tejet. A nyers zöldségek és gyümölcsök napi szinten 39 százalékuk étrendjében szerepelnek, cukormentes üdítőt viszont csak 15 százalékuk választ, "vegán húst" pedig mindössze 3 százalék.
Ami a kiegészítőket illeti: a fiatalok 8 százaléka minden nap szed valamilyen gyógyszert, 12 százalék táplálékkiegészítőt, és 26 százalék vitamint.
Érdekes, hogy nemcsak a tányéron figyelnek egyre többen az egészségre, hanem a közösségi médiában is: a megkérdezettek közel harmada rendszeresen követ egészséges étkezéssel kapcsolatos tartalmakat. Ez főleg a nőkre (35 százalék) és a budapestiekre (38 százalék) jellemző.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Már óvodáskorban megjelenhetnek azok a jelek, amelyek arra utalnak, hogy egy gyerek később kieshet az oktatásból és a munkaerőpiacról – állítja a brit fiatalok munkanélküliségével foglalkozó felülvizsgálat vezetője. Angliában ezért már az iskolákban megpróbálnák azonosítani a veszélyeztetett gyerekeket.
A fideszes képviselők az Alkotmánybírósághoz fordultak a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) megszüntetését lehetővé tevő alaptörvényi rendelkezés miatt. A testület azonban nem vizsgálta érdemben a kifogásaikat, és visszautasította a beadványukat.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
A jelentkezés csak néhány perc, de egy apró hiba később sok bosszúságot okozhat. Most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Hamarosan korántsem lesz mindegy, milyen szám kerül a bérletetekre.
Mi történik egy gyermekvédelmi jelzés után, eljut-e a megfelelő helyre, és kap-e visszajelzést az, aki segítséget kért? Többek között ezekre a kérdésekre keresik a választ abban a felmérésben, amelyről szakmai szervezetekkel kezdett egyeztetést a Szociális és Családügyi Minisztérium.
Újabb jelentős átalakítások körvonalazódnak az óvodai nevelésben: a PSZ és a PDSZ minisztériumi egyeztetésén több olyan terv is előkerült, amely alapjaiban változtathat a jelenlegi gyakorlatokon.
