A diétázók legnagyobb arányban a 25 évesek és az annál idősebbek között vannak.
Az Ifjúságkutató Intézet friss adatai szerint a 15-39 éves magyar fiatalok 24 százaléka kénytelen egészségtudatosan étkezni. Nem az aktuális trendek miatt választják a diétát, hanem valamilyen egészségügyi probléma miatt kényszerülnek rá.
Hirtelen szívhalál gyerekeknél: miért nem elég a kötelező sportorvosi vizsgálat?
Korosztályos bontásban a tudatos táplálkozásra kényszerülők aránya az életkorral nő. A diétázók százalékos aránya korosztályonként a következő:
Nemek között is megfigyelhető különbség: míg a férfiak 22 százaléka, addig a nők 26 százaléka diétázik. Emellett a budapestiek körében is magasabb arányt (28 százalék) mértek, mint a vidékiek körében (23 százalék).
Minden harmadik gyerek túlsúlyos lesz 2050-re
A kutatásból kiderült, hogy a magyar fiatalok étkezési szokásai elég változóak – van, aki napi szinten issza a kólát, más inkább a vitaminokra esküszik. A 15–39 évesek közül minden negyedik naponta fogyaszt cukros üdítőt, közel felük eszik húst, és nagyjából tízből négyen isznak tejet. A nyers zöldségek és gyümölcsök napi szinten 39 százalékuk étrendjében szerepelnek, cukormentes üdítőt viszont csak 15 százalékuk választ, "vegán húst" pedig mindössze 3 százalék.
Ami a kiegészítőket illeti: a fiatalok 8 százaléka minden nap szed valamilyen gyógyszert, 12 százalék táplálékkiegészítőt, és 26 százalék vitamint.
Érdekes, hogy nemcsak a tányéron figyelnek egyre többen az egészségre, hanem a közösségi médiában is: a megkérdezettek közel harmada rendszeresen követ egészséges étkezéssel kapcsolatos tartalmakat. Ez főleg a nőkre (35 százalék) és a budapestiekre (38 százalék) jellemző.
A legtöbb családnak nagy segítség a mindennapokban, hogy a tanévvel együtt újraindul a gyerekek intézményi étkeztetése, amely bizonyos esetekben, szociális alapon ingyen vagy féláron vehető igénybe.
Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.
Nem mindennapi hibával kerültek a diákokhoz egyes nyolcadik osztályos magyar nyelvtankönyvek Szerbiában: a kiadvány borítóján a „Magyar nyelv” felirat helyett „Magar nyelv” szerepel.
Bár a szakképzési ösztöndíj már szeptemberre is jár, az első utalásra várhatóan októberig kell várni. Ekkor viszont egyszerre két havi összeget kaphatnak a diákok.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
A KDNP frakcióvezetője, Rétvári Bence lemondásra szólította fel Lannert Juditot, aki vasárnap délelőtt reagált az ellene indított kampányra.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
A jelentés arra figyelmeztet, hogy az esetek nagy része rejtve marad, főleg azért, mert a gyerekek nem tudják, kihez fordulhatnak segítségért.
