Ifjúságkutató Intézet: a magyar fiatalok 24 százaléka egészségügyi okok miatt étkezik tudatosan

A diétázók legnagyobb arányban a 25 évesek és az annál idősebbek között vannak.

Az Ifjúságkutató Intézet friss adatai szerint a 15-39 éves magyar fiatalok 24 százaléka kénytelen egészségtudatosan étkezni. Nem az aktuális trendek miatt választják a diétát, hanem valamilyen egészségügyi probléma miatt kényszerülnek rá.

Hirtelen szívhalál gyerekeknél: miért nem elég a kötelező sportorvosi vizsgálat?

Korosztályos bontásban a tudatos táplálkozásra kényszerülők aránya az életkorral nő. A diétázók százalékos aránya korosztályonként a következő:

  • 15-17 évesek: 17 százaléka
  • 18-24 évesek: 23 százaléka
  • 25 évesek és idősebbek: 25 százaléka

Nemek között is megfigyelhető különbség: míg a férfiak 22 százaléka, addig a nők 26 százaléka diétázik. Emellett a budapestiek körében is magasabb arányt (28 százalék) mértek, mint a vidékiek körében (23 százalék).

Minden harmadik gyerek túlsúlyos lesz 2050-re

A kutatásból kiderült, hogy a magyar fiatalok étkezési szokásai elég változóak – van, aki napi szinten issza a kólát, más inkább a vitaminokra esküszik. A 15–39 évesek közül minden negyedik naponta fogyaszt cukros üdítőt, közel felük eszik húst, és nagyjából tízből négyen isznak tejet. A nyers zöldségek és gyümölcsök napi szinten 39 százalékuk étrendjében szerepelnek, cukormentes üdítőt viszont csak 15 százalékuk választ, "vegán húst" pedig mindössze 3 százalék.

Ami a kiegészítőket illeti: a fiatalok 8 százaléka minden nap szed valamilyen gyógyszert, 12 százalék táplálékkiegészítőt, és 26 százalék vitamint.

Érdekes, hogy nemcsak a tányéron figyelnek egyre többen az egészségre, hanem a közösségi médiában is: a megkérdezettek közel harmada rendszeresen követ egészséges étkezéssel kapcsolatos tartalmakat. Ez főleg a nőkre (35 százalék) és a budapestiekre (38 százalék) jellemző.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?