A diétázók legnagyobb arányban a 25 évesek és az annál idősebbek között vannak.
Az Ifjúságkutató Intézet friss adatai szerint a 15-39 éves magyar fiatalok 24 százaléka kénytelen egészségtudatosan étkezni. Nem az aktuális trendek miatt választják a diétát, hanem valamilyen egészségügyi probléma miatt kényszerülnek rá.
Hirtelen szívhalál gyerekeknél: miért nem elég a kötelező sportorvosi vizsgálat?
Korosztályos bontásban a tudatos táplálkozásra kényszerülők aránya az életkorral nő. A diétázók százalékos aránya korosztályonként a következő:
Nemek között is megfigyelhető különbség: míg a férfiak 22 százaléka, addig a nők 26 százaléka diétázik. Emellett a budapestiek körében is magasabb arányt (28 százalék) mértek, mint a vidékiek körében (23 százalék).
Minden harmadik gyerek túlsúlyos lesz 2050-re
A kutatásból kiderült, hogy a magyar fiatalok étkezési szokásai elég változóak – van, aki napi szinten issza a kólát, más inkább a vitaminokra esküszik. A 15–39 évesek közül minden negyedik naponta fogyaszt cukros üdítőt, közel felük eszik húst, és nagyjából tízből négyen isznak tejet. A nyers zöldségek és gyümölcsök napi szinten 39 százalékuk étrendjében szerepelnek, cukormentes üdítőt viszont csak 15 százalékuk választ, "vegán húst" pedig mindössze 3 százalék.
Ami a kiegészítőket illeti: a fiatalok 8 százaléka minden nap szed valamilyen gyógyszert, 12 százalék táplálékkiegészítőt, és 26 százalék vitamint.
Érdekes, hogy nemcsak a tányéron figyelnek egyre többen az egészségre, hanem a közösségi médiában is: a megkérdezettek közel harmada rendszeresen követ egészséges étkezéssel kapcsolatos tartalmakat. Ez főleg a nőkre (35 százalék) és a budapestiekre (38 százalék) jellemző.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
