Ifjúságkutató Intézet: a magyar fiatalok 24 százaléka egészségügyi okok miatt étkezik tudatosan

A diétázók legnagyobb arányban a 25 évesek és az annál idősebbek között vannak.

Az Ifjúságkutató Intézet friss adatai szerint a 15-39 éves magyar fiatalok 24 százaléka kénytelen egészségtudatosan étkezni. Nem az aktuális trendek miatt választják a diétát, hanem valamilyen egészségügyi probléma miatt kényszerülnek rá.

Hirtelen szívhalál gyerekeknél: miért nem elég a kötelező sportorvosi vizsgálat?

Korosztályos bontásban a tudatos táplálkozásra kényszerülők aránya az életkorral nő. A diétázók százalékos aránya korosztályonként a következő:

  • 15-17 évesek: 17 százaléka
  • 18-24 évesek: 23 százaléka
  • 25 évesek és idősebbek: 25 százaléka

Nemek között is megfigyelhető különbség: míg a férfiak 22 százaléka, addig a nők 26 százaléka diétázik. Emellett a budapestiek körében is magasabb arányt (28 százalék) mértek, mint a vidékiek körében (23 százalék).

Minden harmadik gyerek túlsúlyos lesz 2050-re

A kutatásból kiderült, hogy a magyar fiatalok étkezési szokásai elég változóak – van, aki napi szinten issza a kólát, más inkább a vitaminokra esküszik. A 15–39 évesek közül minden negyedik naponta fogyaszt cukros üdítőt, közel felük eszik húst, és nagyjából tízből négyen isznak tejet. A nyers zöldségek és gyümölcsök napi szinten 39 százalékuk étrendjében szerepelnek, cukormentes üdítőt viszont csak 15 százalékuk választ, "vegán húst" pedig mindössze 3 százalék.

Ami a kiegészítőket illeti: a fiatalok 8 százaléka minden nap szed valamilyen gyógyszert, 12 százalék táplálékkiegészítőt, és 26 százalék vitamint.

Érdekes, hogy nemcsak a tányéron figyelnek egyre többen az egészségre, hanem a közösségi médiában is: a megkérdezettek közel harmada rendszeresen követ egészséges étkezéssel kapcsolatos tartalmakat. Ez főleg a nőkre (35 százalék) és a budapestiekre (38 százalék) jellemző.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.