1961-ben Kuba történelmet írt: alig nyolc hónap alatt szinte teljesen felszámolták az írástudatlanságot. A forradalmi kampány egyik legkülönlegesebb vonása az volt, hogy tízezrével vonultak vidékre a 14–17 éves városi diákok, akik önkéntesként tanították meg a legeldugottabb falvak lakóit írni és olvasni – gyakran olajlámpa fényénél, munkaidő után.
1960-ban, szeptember 26-án Fidel Castro, Kuba elnöke a történelem leghosszabb ENSZ-közgyűlési beszédében – amely 4 óra 29 percig tartott – többek között keményen bírálta az Egyesült Államok politikáját, és bejelentette: kormánya egy éven belül felszámolja az írástudatlanságot Kubában – kezdi az elemzését a Telex.
1961 áprilisában indult el a „1961 – Az oktatás éve” elnevezésű nemzeti program, amelybe több mint 250 000 önkéntest vontak be – köztük mintegy 105 000, 14–17 éves városi diákot. A résztvevők három fő csoportba tartoztak: a Conrado Benítez Brigád (fiatal diákok), a Patria o Muerte dolgozói brigád, és a hivatásos pedagógusok különítménye. Az önkéntesek vidéki településekre költöztek, gyakran olyan helyekre, ahol még villany sem volt, ezért a tanításhoz speciális lámpákat kaptak.
Bertha Benz: a nő, aki titokban elkötötte a világ első autóját, hogy meglátogathassa az édesanyját
A reform előtt a városlakók mindössze 11%-a, a vidéki felnőttek több mint 41%-a volt írástudatlan. A forradalom után a magasan képzett értelmiség egy része elhagyta az országot, így még sürgetőbbé vált az oktatási reform. Az önkéntesek nemcsak tanítottak, hanem a mindennapokban együtt éltek a tanítványaikkal, ezzel is erősítve a városi és vidéki lakosság közötti kapcsolatot. Castro jelmondata az induláskor az volt: „Tanítani és tanulni fogtok” – a cél az írás-olvasás mellett a társadalmi kohézió erősítése volt.
Minden negyedik nyolcadikos gyakorlatilag funkcionális analfabéta
A program alatt mintegy 707 000 ember vált írástudóvá, az analfabetizmus aránya 20–25%-ról 3,9%-ra csökkent – ez akkoriban világszinten az egyik legjobb mutató volt. Az új írástudók 55%-a nő volt, a szervezésben pedig kulcsszerepet játszott a Federación de Mujeres Cubanas (Kubai Nők Szövetsége) is, több mint 91 000 önkéntes nővel.
Az oktatási kampányt az Egyesült Államok külügyminisztériuma bírálta, mivel a használt tankönyvek kommunista propagandát is tartalmaztak. Ennek ellenére a program sikerét az ENSZ is elismerte. A Havanna külvárosában található, korábban Batista főhadiszállásaként működő épületben ma múzeum őrzi azokat a köszönőleveleket, amelyeket frissen írástudó kubaiak írtak Fidel Castrónak.
Nők, akiket félreértett a történelem
A program hosszú távú hatása is látványos: az 1953-as, forradalom előtti állapothoz képest, amikor a 6–12 éves gyerekek közel fele nem járt iskolába, 1970-re a beiskolázási arány 88%-ra, 1986-ra közel 100%-ra emelkedett. A kubai írástudási ráta ma is a világ élvonalában van, részben a program alapjaira építve.
A kampány öröksége nemzetközi szinten is érezhető: az egykori önkéntes diák, Leonela Relys később kifejlesztette a „Yo, sí puedo” („Igen, meg tudom csinálni!”) módszert, amelyet több mint 15 országban használtak sikeresen az analfabetizmus felszámolására, és amiért Kuba 2006-ban UNESCO-díjat kapott.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
