1961-ben Kuba történelmet írt: alig nyolc hónap alatt szinte teljesen felszámolták az írástudatlanságot. A forradalmi kampány egyik legkülönlegesebb vonása az volt, hogy tízezrével vonultak vidékre a 14–17 éves városi diákok, akik önkéntesként tanították meg a legeldugottabb falvak lakóit írni és olvasni – gyakran olajlámpa fényénél, munkaidő után.
1960-ban, szeptember 26-án Fidel Castro, Kuba elnöke a történelem leghosszabb ENSZ-közgyűlési beszédében – amely 4 óra 29 percig tartott – többek között keményen bírálta az Egyesült Államok politikáját, és bejelentette: kormánya egy éven belül felszámolja az írástudatlanságot Kubában – kezdi az elemzését a Telex.
1961 áprilisában indult el a „1961 – Az oktatás éve” elnevezésű nemzeti program, amelybe több mint 250 000 önkéntest vontak be – köztük mintegy 105 000, 14–17 éves városi diákot. A résztvevők három fő csoportba tartoztak: a Conrado Benítez Brigád (fiatal diákok), a Patria o Muerte dolgozói brigád, és a hivatásos pedagógusok különítménye. Az önkéntesek vidéki településekre költöztek, gyakran olyan helyekre, ahol még villany sem volt, ezért a tanításhoz speciális lámpákat kaptak.
Bertha Benz: a nő, aki titokban elkötötte a világ első autóját, hogy meglátogathassa az édesanyját
A reform előtt a városlakók mindössze 11%-a, a vidéki felnőttek több mint 41%-a volt írástudatlan. A forradalom után a magasan képzett értelmiség egy része elhagyta az országot, így még sürgetőbbé vált az oktatási reform. Az önkéntesek nemcsak tanítottak, hanem a mindennapokban együtt éltek a tanítványaikkal, ezzel is erősítve a városi és vidéki lakosság közötti kapcsolatot. Castro jelmondata az induláskor az volt: „Tanítani és tanulni fogtok” – a cél az írás-olvasás mellett a társadalmi kohézió erősítése volt.
Minden negyedik nyolcadikos gyakorlatilag funkcionális analfabéta
A program alatt mintegy 707 000 ember vált írástudóvá, az analfabetizmus aránya 20–25%-ról 3,9%-ra csökkent – ez akkoriban világszinten az egyik legjobb mutató volt. Az új írástudók 55%-a nő volt, a szervezésben pedig kulcsszerepet játszott a Federación de Mujeres Cubanas (Kubai Nők Szövetsége) is, több mint 91 000 önkéntes nővel.
Az oktatási kampányt az Egyesült Államok külügyminisztériuma bírálta, mivel a használt tankönyvek kommunista propagandát is tartalmaztak. Ennek ellenére a program sikerét az ENSZ is elismerte. A Havanna külvárosában található, korábban Batista főhadiszállásaként működő épületben ma múzeum őrzi azokat a köszönőleveleket, amelyeket frissen írástudó kubaiak írtak Fidel Castrónak.
Nők, akiket félreértett a történelem
A program hosszú távú hatása is látványos: az 1953-as, forradalom előtti állapothoz képest, amikor a 6–12 éves gyerekek közel fele nem járt iskolába, 1970-re a beiskolázási arány 88%-ra, 1986-ra közel 100%-ra emelkedett. A kubai írástudási ráta ma is a világ élvonalában van, részben a program alapjaira építve.
A kampány öröksége nemzetközi szinten is érezhető: az egykori önkéntes diák, Leonela Relys később kifejlesztette a „Yo, sí puedo” („Igen, meg tudom csinálni!”) módszert, amelyet több mint 15 országban használtak sikeresen az analfabetizmus felszámolására, és amiért Kuba 2006-ban UNESCO-díjat kapott.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
