Az oltási könyvekbe és az EESZT rendszerébe is hamis adatokat vitt fel.
Kenőpénzért cserébe nem adott be kötelező oltásokat a gyerekeknek egy diósjenői gyermekorvos, aki még az oltási könyveket is meghamisíthatta és az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térbe (EESZT) is azt írhatta be, hogy megkapták a gyerekek az oltásokat, miközben igazából kiöntötte az oltóanyagot - írja a Balassagyarmati Törvényszék közleménye alapján a Telex.
A nyomozás jelenlegi állása szerint az említett diósjenői praxist ellátó gyerekorvos "oltástagadói körökben ismert" személy, aki 2025. március 25-28. között pénzért cserébe hamisan dokumentálta, hogy oltásokat adott be a hozzá érkező gyerekeknek.
Mivel a gyanúsítottnál fennáll a szökés, elrejtőzés és bűnismétlés veszélye, 2025. november 4-ig elrendelték a letartóztatását üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadásának bűntette és közokirat hamisítás miatt.
A diósjenői önkormányzat július 7-én kiadott hivatalos közleménye szerint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szerződést bontott a Berkenye-Diósjenő-Nógrád községekben gyerekorvosi praxist ellátó Életfa Bt.-vel. Szintén ezen a napon Balla Mihály, a térség fideszes képviselője arról írt, hogy megoldódott az orvos elleni eljárás miatt kialakult „egészségügyi vészhelyzet”.
Hivatalos közlemény a Berkenye-Diósjenő-Nógrád gyermekorvosi praxissal kapcsolatbanTisztelt lakosság!A NEAK mai napi...
Posted by Diósjenő közösségi oldala on Monday, July 7, 2025
Ideiglenesen öt település gyerekorvosainak bevonásával oldották meg a diósjenői gyerekek ellátását.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
