Az MIT mérnökeinek spéci buborékfóliája még a legszárazabb tájon is képes vizet csinálni a levegőből

Bár a találmány nem új, a benne lévő fejlesztés viszont megoldja azt, hogy a lecsapódó párából átalakult víz iható, és a növények öntözésére is alkalmas legyen.

  • Rodler Lili

Az MIT mérnökei kialakítottak egy új eszközt, ami ivóvizet csinál a környező levegőben található párából – írja a Live Science. Az eszközt a földfelszín legforróbb és Észak-Amerika legszárazabb pontján, a Death Valley-ben tesztelték az eredményeikről pedig a Nature Water című szaklapban számoltak be.

A Cambridge-re és az MIT-re is felvettek egy magyar diáklányt

Az eszközben a két üveglap közötti teret hidrogéllel töltötték fel. Ez egy olyan anyag, ami rendkívül hatékonyan szívja fel a vizet.

 

Az eszköz
MIT News

A műszer éjszaka lép működésbe, amikor is a megnövekedett páratartalom miatt kiszívja a vizet a levegőből. A napközben rekkenő hőségben pedig a víz -ismét pára formájában- kicsapódik az üvegekre, amit egy speciális bevonattal folyamatosan hidege tartanak. A víz ezek után szépen lassan összegyűlik az eszköz alatti gyűjtőtartályba.

A hidrogélt egyébként úgy alakították kis, hogy a felülete tele legyen púpokkal, ami miatt a leginkább egy buborékfóliára hasonlít. Ezek a kis buborékok töltődnek fel vízzel az éjszaka folyamán.

 

A púpos hidrogél
MIT News

A tesztek során egy ilyen eszköz eddig összesen 56-161,5 ml vizet gyártott, ami elsőre nem tűnik kifejezetten soknak. Viszont hozzá kell tenni, hogy ezt a mennyiséget egy olyan környezetben produkálta, ami Észak-Amerika legszárazabb pontján található. Egy sokkal párásabb helyen ennél jóval nagyobb lenne a vízleadási képessége, viszont hozzé kell tenni, hogy az eszköz teljesen áram nélkül működik, és mivel függőlegesen áll, így több is elfér egymás mellett kis helyen.

„A kutatók szerint nyolc darab 1×2 méteres panel szinte bárhol képes lenne ellátni egy háztartást, ahol amúgy nem nagyon található biztonságos ivóvíz” – írja a szaklap.

A palackozott víz amerikai árából kiindulva a szerzők szerint az eszköz egy hónap alatt visszahozná az árát, és nagyjából egy éven át lehet használni.

Aggasztóan gyorsan melegszik a Balaton vize, ami súlyos ökológiai következményekkel járhat

Megoldást jelenthet a nagy szárazságokra

Bár nem az első lepárló eszköz, viszont abban újat tudott mutatni, hogy az eddigi műszerek közül ez teljesen bizonyosan iható vizet generál. A többi vízlepárlónál az egyik alap problémaként azt fogalmazták meg, hogy a hidrogélhez társított lítiomsók – amitől az anyag szivacsosabbá vált – kioldódtak a lepárlás következtében, ezzel további víztisztítást vontak maguk után.

Az új eszközben a kutatók glicerint adtak a gélbe, hogy stabilizálják a sókat, így a vízbekerülő lítiumsó mértéke nem haladja meg az előírt felső határértéket, ami 0,06 ppm.

A találmány egyébként a következő felmelegedések és folyamatos aszály és szárazság idején, kifejezetten jó alternatívát nyújthat a mezőgazdaságok számára. Bár rengetek kis vízlepárló telepítésére lenne szükség a földek öntözéséhez, de egy mindenképp megfontolandó alternatívát képez.

 

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.