Az MIT mérnökeinek spéci buborékfóliája még a legszárazabb tájon is képes vizet csinálni a levegőből

Bár a találmány nem új, a benne lévő fejlesztés viszont megoldja azt, hogy a lecsapódó párából átalakult víz iható, és a növények öntözésére is alkalmas legyen.

  • Rodler Lili

Az MIT mérnökei kialakítottak egy új eszközt, ami ivóvizet csinál a környező levegőben található párából – írja a Live Science. Az eszközt a földfelszín legforróbb és Észak-Amerika legszárazabb pontján, a Death Valley-ben tesztelték az eredményeikről pedig a Nature Water című szaklapban számoltak be.

A Cambridge-re és az MIT-re is felvettek egy magyar diáklányt

Az eszközben a két üveglap közötti teret hidrogéllel töltötték fel. Ez egy olyan anyag, ami rendkívül hatékonyan szívja fel a vizet.

 

Az eszköz
MIT News

A műszer éjszaka lép működésbe, amikor is a megnövekedett páratartalom miatt kiszívja a vizet a levegőből. A napközben rekkenő hőségben pedig a víz -ismét pára formájában- kicsapódik az üvegekre, amit egy speciális bevonattal folyamatosan hidege tartanak. A víz ezek után szépen lassan összegyűlik az eszköz alatti gyűjtőtartályba.

A hidrogélt egyébként úgy alakították kis, hogy a felülete tele legyen púpokkal, ami miatt a leginkább egy buborékfóliára hasonlít. Ezek a kis buborékok töltődnek fel vízzel az éjszaka folyamán.

 

A púpos hidrogél
MIT News

A tesztek során egy ilyen eszköz eddig összesen 56-161,5 ml vizet gyártott, ami elsőre nem tűnik kifejezetten soknak. Viszont hozzá kell tenni, hogy ezt a mennyiséget egy olyan környezetben produkálta, ami Észak-Amerika legszárazabb pontján található. Egy sokkal párásabb helyen ennél jóval nagyobb lenne a vízleadási képessége, viszont hozzé kell tenni, hogy az eszköz teljesen áram nélkül működik, és mivel függőlegesen áll, így több is elfér egymás mellett kis helyen.

„A kutatók szerint nyolc darab 1×2 méteres panel szinte bárhol képes lenne ellátni egy háztartást, ahol amúgy nem nagyon található biztonságos ivóvíz” – írja a szaklap.

A palackozott víz amerikai árából kiindulva a szerzők szerint az eszköz egy hónap alatt visszahozná az árát, és nagyjából egy éven át lehet használni.

Aggasztóan gyorsan melegszik a Balaton vize, ami súlyos ökológiai következményekkel járhat

Megoldást jelenthet a nagy szárazságokra

Bár nem az első lepárló eszköz, viszont abban újat tudott mutatni, hogy az eddigi műszerek közül ez teljesen bizonyosan iható vizet generál. A többi vízlepárlónál az egyik alap problémaként azt fogalmazták meg, hogy a hidrogélhez társított lítiomsók – amitől az anyag szivacsosabbá vált – kioldódtak a lepárlás következtében, ezzel további víztisztítást vontak maguk után.

Az új eszközben a kutatók glicerint adtak a gélbe, hogy stabilizálják a sókat, így a vízbekerülő lítiumsó mértéke nem haladja meg az előírt felső határértéket, ami 0,06 ppm.

A találmány egyébként a következő felmelegedések és folyamatos aszály és szárazság idején, kifejezetten jó alternatívát nyújthat a mezőgazdaságok számára. Bár rengetek kis vízlepárló telepítésére lenne szükség a földek öntözéséhez, de egy mindenképp megfontolandó alternatívát képez.

 

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.