Több időbe telik egyetlen pislogás, mint amennyi alatt a robot kirakja a Rubik-kockát.
Egy amerikai egyetemista csapat olyan robotot épített, amely minden eddigi rekordot megdöntve alig egy tizedmásodperc alatt oldja meg a Rubik-kockát. A Purdue Egyetem hallgatói által tervezett Purdubik’s Cube névre keresztelt nagysebességű robot hivatalosan is Guinness-rekordot állított fel mint a világ leggyorsabb Rubik-kockát kirakó robotja.
A projekt mögött négy hallgató – Junpei Ota, Aden Hurd, Matthew Patrohay és Alex Berta – áll, akiknek robotja elképesztő 0,103 másodperc alatt rakta ki a kockát. Ez gyorsabb, mint egy szempillantás, és majdnem háromszor gyorsabb, mint az előző hivatalos rekord: 0,305 másodperc, amelyet a Mitsubishi Electric japán mérnökei állítottak fel 2024 májusában.
„103 ezredmásodperc alatt rakunk ki egy kockát. Egy emberi pislogás 200-300 ezredmásodpercig tart. Mire észrevennéd, hogy elindult, már kész is van.”
– mondta Matthew Patrohay, a robot egyik megalkotója.
A Purdubik’s Cube először a SPARK nevű egyetemi tervezési versenyen mutatkozott be 2024 decemberében, ahol azonnal elnyerte az első díjat. A csapat ezt követően tovább tökéletesítette a rendszert, és folyamatosan feszegette az automatizálás és a nagysebességű számítástechnika határait.
A robot működésének alapja a gépi látás, amely felismeri a kocka színeit, valamint egy egyedi, kifejezetten gyorsaságra optimalizált algoritmus, amely azonnal kiszámítja a megoldást. A rendszer ipari szintű mozgásvezérlő hardvert használ, amely lehetővé teszi, hogy minden egyes mozdulat finomhangolt mozgásprofil alapján történjen. Ez biztosítja a maximális gyorsulást, lassulást és a mechanikai hatékonyságot, aminek köszönhetően a robot ezredmásodpercen belüli pontossággal dolgozik.
Nyitókép forrása: Purdue Egyetem
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
