Egy amerikai egyetemista csapat olyan robotot épített, amely minden eddigi rekordot megdöntve alig egy tizedmásodperc alatt oldja meg a Rubik-kockát. A Purdue Egyetem hallgatói által tervezett Purdubik’s Cube névre keresztelt nagysebességű robot hivatalosan is Guinness-rekordot állított fel mint a világ leggyorsabb Rubik-kockát kirakó robotja.
A hallgatók által épített Purdubik’s Cube robot
Purdue Elmore Family School of ECE
A projekt mögött négy hallgató – Junpei Ota, Aden Hurd, Matthew Patrohay és Alex Berta – áll, akiknek robotja elképesztő 0,103 másodperc alatt rakta ki a kockát. Ez gyorsabb, mint egy szempillantás, és majdnem háromszor gyorsabb, mint az előző hivatalos rekord: 0,305 másodperc, amelyet a Mitsubishi Electric japán mérnökei állítottak fel 2024 májusában.
„103 ezredmásodperc alatt rakunk ki egy kockát. Egy emberi pislogás 200-300 ezredmásodpercig tart. Mire észrevennéd, hogy elindult, már kész is van.”
– mondta Matthew Patrohay, a robot egyik megalkotója.
A Purdubik’s Cube először a SPARK nevű egyetemi tervezési versenyen mutatkozott be 2024 decemberében, ahol azonnal elnyerte az első díjat. A csapat ezt követően tovább tökéletesítette a rendszert, és folyamatosan feszegette az automatizálás és a nagysebességű számítástechnika határait.
A robot működésének alapja a gépi látás, amely felismeri a kocka színeit, valamint egy egyedi, kifejezetten gyorsaságra optimalizált algoritmus, amely azonnal kiszámítja a megoldást. A rendszer ipari szintű mozgásvezérlő hardvert használ, amely lehetővé teszi, hogy minden egyes mozdulat finomhangolt mozgásprofil alapján történjen. Ez biztosítja a maximális gyorsulást, lassulást és a mechanikai hatékonyságot, aminek köszönhetően a robot ezredmásodpercen belüli pontossággal dolgozik.
Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
