Egyetemisták döntötték meg a világrekordot: egy tizedmásodperc alatt rakták ki a Rubik-kockát

Több időbe telik egyetlen pislogás, mint amennyi alatt a robot kirakja a Rubik-kockát.

Egy amerikai egyetemista csapat olyan robotot épített, amely minden eddigi rekordot megdöntve alig egy tizedmásodperc alatt oldja meg a Rubik-kockát. A Purdue Egyetem hallgatói által tervezett Purdubik’s Cube névre keresztelt nagysebességű robot hivatalosan is Guinness-rekordot állított fel mint a világ leggyorsabb Rubik-kockát kirakó robotja.

A hallgatók által épített Purdubik’s Cube robot
Purdue Elmore Family School of ECE

A projekt mögött négy hallgató – Junpei Ota, Aden Hurd, Matthew Patrohay és Alex Berta – áll, akiknek robotja elképesztő 0,103 másodperc alatt rakta ki a kockát. Ez gyorsabb, mint egy szempillantás, és majdnem háromszor gyorsabb, mint az előző hivatalos rekord: 0,305 másodperc, amelyet a Mitsubishi Electric japán mérnökei állítottak fel 2024 májusában.

„103 ezredmásodperc alatt rakunk ki egy kockát. Egy emberi pislogás 200-300 ezredmásodpercig tart. Mire észrevennéd, hogy elindult, már kész is van.”

– mondta Matthew Patrohay, a robot egyik megalkotója.

A Purdubik’s Cube először a SPARK nevű egyetemi tervezési versenyen mutatkozott be 2024 decemberében, ahol azonnal elnyerte az első díjat. A csapat ezt követően tovább tökéletesítette a rendszert, és folyamatosan feszegette az automatizálás és a nagysebességű számítástechnika határait.

A robot működésének alapja a gépi látás, amely felismeri a kocka színeit, valamint egy egyedi, kifejezetten gyorsaságra optimalizált algoritmus, amely azonnal kiszámítja a megoldást. A rendszer ipari szintű mozgásvezérlő hardvert használ, amely lehetővé teszi, hogy minden egyes mozdulat finomhangolt mozgásprofil alapján történjen. Ez biztosítja a maximális gyorsulást, lassulást és a mechanikai hatékonyságot, aminek köszönhetően a robot ezredmásodpercen belüli pontossággal dolgozik.

 

Nyitókép forrása: Purdue Egyetem

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.