Kirúgtak két huszonéves diákot a Columbiáról, miután kiderült, hogy állásinterjún bevethető csalóprogramot fejlesztettek ki

A fiatal szoftverfejlesztők számára ez volt talán a legnagyobb reklám, amit a csalóprogramjuk kaphatott. Sőt, nem sokkal később csaknem 1,9 milliárd forintnyi befektetést szereztek.

  • Rodler Lili

Chungin „Roy” Lee és Neel Shanmugam egy X-re posztolt bejegyzés után vált híressé, amiben a két 21 éves fiú elmesélte, hogy a Columbia Egyetem kirúgta őket egy csalóprogram kifejlesztése miatt – írta a Tech Crunch.

Az Interview Coder névre hallgató alkalmazás főleg azoknak nyújt tisztességtelen segítséget, akik szoftverfejlesztőként, programozóként akarnak elhelyezkedni, ugyanis egy a böngészőn belül található rejtett súgóablakon keresztül bármilyen kiosztott felvételi feladatot meg tud oldani anélkül, hogy a felvételiztető vagy a felvételi feladatot kiosztó személy ezt után tudná követni. Az alkalmazást egyébként nemcsak állásinterjúkon való „segítségként” lehet használni, hanem ugyanúgy vizsgáknál is.

A matekhoz jól használható, de a szövegértéshez nem elég okos – így használták a diákok a ChatGPT-t a kompetenciaméréshez

Sokan, főleg a szoftverfejlesztő cégek, emelték fel a hangjukat a most már a fiatalok által indított és Cluely-nak nevezett startup cég terméke ellen. Erre Lee csak annyit reagált a közösségi médián, hogy régen a számológépeket és a helyesírást ellenőrző programokat is tisztességtelen segítségnek bélyegezték.

Bár a Cluely eredetileg azért indult, hogy leendő szoftverfejlesztők az állásinterjúknál gyakran alkalmazott – és rengeteg fejlesztő által elavultnak, illetve időpazarlásnak ítélt - LeetCode nevű programozói platformon megadott feladatokat egy csettintésre meg tudják oldani, a fiatalok ennél már többet akarnak. Ezt mutatja be a legújabb promóciós videó is, amiben Lee egy randihoz használja az alkalmazást, persze még sikertelenül:

 

Ezzel azt jelzik, hogy még messze vannak az élet minden területén alkalmazható csalóprogram végleges formájától, de mindenképp dolgoznak rajta.

A 13-16 éves magyar diákok nagy része már használt mesterséges intelligenciát iskolai feladathoz

Lee azt is megosztotta nemrég, jelezve ezzel a program sikerességét, hogy sikerült korábban megszereznie vele egy gyakornoki állást az Amazonnál. Azt, hogy ez igaz-e a cég nem erősítette meg, de kiemelték, hogy minden jelentkezőjüknek nyilatkoznia kell arról, hogy az állásinterjú során nem használnak meg nem engedett eszközöket.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.