Kirúgtak két huszonéves diákot a Columbiáról, miután kiderült, hogy állásinterjún bevethető csalóprogramot fejlesztettek ki

A fiatal szoftverfejlesztők számára ez volt talán a legnagyobb reklám, amit a csalóprogramjuk kaphatott. Sőt, nem sokkal később csaknem 1,9 milliárd forintnyi befektetést szereztek.

  • Rodler Lili

Chungin „Roy” Lee és Neel Shanmugam egy X-re posztolt bejegyzés után vált híressé, amiben a két 21 éves fiú elmesélte, hogy a Columbia Egyetem kirúgta őket egy csalóprogram kifejlesztése miatt – írta a Tech Crunch.

Az Interview Coder névre hallgató alkalmazás főleg azoknak nyújt tisztességtelen segítséget, akik szoftverfejlesztőként, programozóként akarnak elhelyezkedni, ugyanis egy a böngészőn belül található rejtett súgóablakon keresztül bármilyen kiosztott felvételi feladatot meg tud oldani anélkül, hogy a felvételiztető vagy a felvételi feladatot kiosztó személy ezt után tudná követni. Az alkalmazást egyébként nemcsak állásinterjúkon való „segítségként” lehet használni, hanem ugyanúgy vizsgáknál is.

A matekhoz jól használható, de a szövegértéshez nem elég okos – így használták a diákok a ChatGPT-t a kompetenciaméréshez

Sokan, főleg a szoftverfejlesztő cégek, emelték fel a hangjukat a most már a fiatalok által indított és Cluely-nak nevezett startup cég terméke ellen. Erre Lee csak annyit reagált a közösségi médián, hogy régen a számológépeket és a helyesírást ellenőrző programokat is tisztességtelen segítségnek bélyegezték.

Bár a Cluely eredetileg azért indult, hogy leendő szoftverfejlesztők az állásinterjúknál gyakran alkalmazott – és rengeteg fejlesztő által elavultnak, illetve időpazarlásnak ítélt - LeetCode nevű programozói platformon megadott feladatokat egy csettintésre meg tudják oldani, a fiatalok ennél már többet akarnak. Ezt mutatja be a legújabb promóciós videó is, amiben Lee egy randihoz használja az alkalmazást, persze még sikertelenül:

 

Ezzel azt jelzik, hogy még messze vannak az élet minden területén alkalmazható csalóprogram végleges formájától, de mindenképp dolgoznak rajta.

A 13-16 éves magyar diákok nagy része már használt mesterséges intelligenciát iskolai feladathoz

Lee azt is megosztotta nemrég, jelezve ezzel a program sikerességét, hogy sikerült korábban megszereznie vele egy gyakornoki állást az Amazonnál. Azt, hogy ez igaz-e a cég nem erősítette meg, de kiemelték, hogy minden jelentkezőjüknek nyilatkoznia kell arról, hogy az állásinterjú során nem használnak meg nem engedett eszközöket.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.