"Ha az embernek ezt dobja a gép, akkor az meghatározza hátralévő életének minden egyes pillanatát"

Világszerte egyre több az autizmussal diagnosztizáltak száma, beleértve Magyarországot is. Az Autizmus Világnapjának apropóján a két autista gyereket nevelő Nagy Dávid politikus felesége osztotta meg a gondolatait.

  • Székács Linda

Április 2-án, az Autizmus Világnapján világszerte kékbe borultak középületek, Magyarországon például a Lánchíd, a Művészetek Palotája és a MOL Torony teteje is, míg Londonban például a Big Ben, New Yorkban pedig az Empire State Building.

Az autizmussal diagnosztizált gyerekek száma a KSH statisztikái szerint tíz év alatt megháromszorozódott. Az emelkedés oka az lehet, hogy a 90-es években egyáltalán nem diagnosztizálták az autistákat, vagy az értelmi fogyatékosok egy típusába sorolták őket. Nem véletlen, ugyanis az Autisták Országos Szövetségének leírása szerint ez az állapot rendkívül sokszínű, a "tünetek" pedig egyénenként eltérnek, sőt, akár életszakaszonként változhatnak is. Vannak például olyan autista gyerekek, akiknek a kommunikáció okoz nehézséget, vagy a kölcsönös társas interakciók, esetleg a beszéd, vagy mindezek együttvéve, és olyanok is, akiknek az autizmus spektrum zavara értelmi fogyatékossággal jár, míg egy másik "csoport" értelmileg rendkívül magas szinten funkcionál, vagy épp bizonyos dolgokban (például rajzolás vagy matematika) kiemelkedően jól teljesít.

A világnapnak - amit 2007-ben jelölt ki az ENSZ - az a célja, hogy felhívja a világ figyelmét az autizmusra. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a Magyar Kétfarkú Kutya Párt két autista gyereket nevelő újpesti politikusa, Nagy Dávid a Facebookon osztott meg egy bejegyzést, amiben a felesége azt írja; nem tudja, mit gondoljon az autizmus világnapjáról.

"Hogy most ünnepelni kell ilyenkor, vagy megemlékezni arról, hogy van ilyen is, bár aki nincs benne az úgyse tudja mi ez. Csak így integetünk egyet, hogy „Juhu, van ilyen is!” ? És akkor lehet sajnálni vagy nem tudom. Adó 1%-ot adni valamelyik alapítványnak?" - fogalmaz Nagy-Ujj Annamária.

Részemről ez egy 10/10-es szopóroller. Nem azért, mert a gyerekem nem csodálatos (én legalábbis annak látom), hanem mert ha az embernek ezt dobja a gép, akkor az meghatározza hátralévő életének minden egyes pillanatát. Megszakad a szíve minden nap.

- írja.

A szülő szerint autista gyereket nevelni egyszerre tartogat magában komoly "lelki, mentális, fizikai, vallási, kulináris és nyelvtani" fejlődéseket és olykor szórakoztató pillanatokat, és megtanul fájó is szívvel boldog lenni.

"Fizikailag igen terhes a történet, hiszen, ha egy olyan tipusú autista gyerek lesz a családban, mint a legidősebb nálunk, akkor pikk-pakk oda a dobhártya, minden este olyan, amikor lefekszem, mintha egy nagyszínpad előtt álltam volna egész nap. Az ütések száma végtelen, ha valaki megütne holnap az utcán szerintem rákiabálnék az anyuka hangomon, „Nem szabad! Levágjam a hajad?”…Az idegrendszert hamar meg kell támogatni, háát, azzal, ami van. Pálinka, antidepresszáns. Aztán ügyesen érdemes oda eljutni, hogy nem a pia és a drog a megoldás mindenre, inkább relaxáljunk, sétáljunk az erdőben, de azt lehetőleg naponta. Akkor talán megérjük a 40-et."

 

Mióta egy éve a kampány közepén kiderült, hogy újabb taggal bővült itthon az auti különítmény, én egy hangyányit a...

Posted by Nagy Dávid MKKP Újpest on Tuesday, April 1, 2025
Nincs elég szakember

Bár a 2025-ös felsőoktatási felvételi összesített jelentkezői számait tekintve - a levelező és önköltséges jelentkezőket is beleértve - a gyógypedagógia idén a felvételi hatodik legnépszerűbb képzése lett 3392 jelentkezővel, az országban messze nincs elég pedagógus az egyre növekvő számú autista gyerekek ellátására, hiszen a gyógypedagógia szakos hallgatók csupán töredéke specializálódik erre a szakirányra.

Autizmus spektrum pedagógiája szakirány ráadásul Magyarországon mindössze egy egyetemen, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán elérhető. A legjobb esetben is tehát évi mindössze néhány tucat autistákra specializálódott gyógypedagógus szerez diplomát és lép be a munkaerőpiacra.

Egy gyógypedagógusra a szakemberhiány miatt pedig jellemzően sokkal több már diagnosztizált gyerek jut, mint amennyi ideális lenne.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.