Április 2-án, az Autizmus Világnapján világszerte kékbe borultak középületek, Magyarországon például a Lánchíd, a Művészetek Palotája és a MOL Torony teteje is, míg Londonban például a Big Ben, New Yorkban pedig az Empire State Building.
Az autizmussal diagnosztizált gyerekek száma a KSH statisztikái szerint tíz év alatt megháromszorozódott. Az emelkedés oka az lehet, hogy a 90-es években egyáltalán nem diagnosztizálták az autistákat, vagy az értelmi fogyatékosok egy típusába sorolták őket. Nem véletlen, ugyanis az Autisták Országos Szövetségének leírása szerint ez az állapot rendkívül sokszínű, a "tünetek" pedig egyénenként eltérnek, sőt, akár életszakaszonként változhatnak is. Vannak például olyan autista gyerekek, akiknek a kommunikáció okoz nehézséget, vagy a kölcsönös társas interakciók, esetleg a beszéd, vagy mindezek együttvéve, és olyanok is, akiknek az autizmus spektrum zavara értelmi fogyatékossággal jár, míg egy másik "csoport" értelmileg rendkívül magas szinten funkcionál, vagy épp bizonyos dolgokban (például rajzolás vagy matematika) kiemelkedően jól teljesít.
A világnapnak - amit 2007-ben jelölt ki az ENSZ - az a célja, hogy felhívja a világ figyelmét az autizmusra. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a Magyar Kétfarkú Kutya Párt két autista gyereket nevelő újpesti politikusa, Nagy Dávid a Facebookon osztott meg egy bejegyzést, amiben a felesége azt írja; nem tudja, mit gondoljon az autizmus világnapjáról.
"Hogy most ünnepelni kell ilyenkor, vagy megemlékezni arról, hogy van ilyen is, bár aki nincs benne az úgyse tudja mi ez. Csak így integetünk egyet, hogy „Juhu, van ilyen is!” ? És akkor lehet sajnálni vagy nem tudom. Adó 1%-ot adni valamelyik alapítványnak?" - fogalmaz Nagy-Ujj Annamária.
Részemről ez egy 10/10-es szopóroller. Nem azért, mert a gyerekem nem csodálatos (én legalábbis annak látom), hanem mert ha az embernek ezt dobja a gép, akkor az meghatározza hátralévő életének minden egyes pillanatát. Megszakad a szíve minden nap.
- írja.
A szülő szerint autista gyereket nevelni egyszerre tartogat magában komoly "lelki, mentális, fizikai, vallási, kulináris és nyelvtani" fejlődéseket és olykor szórakoztató pillanatokat, és megtanul fájó is szívvel boldog lenni.
"Fizikailag igen terhes a történet, hiszen, ha egy olyan tipusú autista gyerek lesz a családban, mint a legidősebb nálunk, akkor pikk-pakk oda a dobhártya, minden este olyan, amikor lefekszem, mintha egy nagyszínpad előtt álltam volna egész nap. Az ütések száma végtelen, ha valaki megütne holnap az utcán szerintem rákiabálnék az anyuka hangomon, „Nem szabad! Levágjam a hajad?”…Az idegrendszert hamar meg kell támogatni, háát, azzal, ami van. Pálinka, antidepresszáns. Aztán ügyesen érdemes oda eljutni, hogy nem a pia és a drog a megoldás mindenre, inkább relaxáljunk, sétáljunk az erdőben, de azt lehetőleg naponta. Akkor talán megérjük a 40-et."
Nincs elég szakember
Bár a 2025-ös felsőoktatási felvételi összesített jelentkezői számait tekintve - a levelező és önköltséges jelentkezőket is beleértve - a gyógypedagógia idén a felvételi hatodik legnépszerűbb képzése lett 3392 jelentkezővel, az országban messze nincs elég pedagógus az egyre növekvő számú autista gyerekek ellátására, hiszen a gyógypedagógia szakos hallgatók csupán töredéke specializálódik erre a szakirányra.
Autizmus spektrum pedagógiája szakirány ráadásul Magyarországon mindössze egy egyetemen, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán elérhető. A legjobb esetben is tehát évi mindössze néhány tucat autistákra specializálódott gyógypedagógus szerez diplomát és lép be a munkaerőpiacra.
Egy gyógypedagógusra a szakemberhiány miatt pedig jellemzően sokkal több már diagnosztizált gyerek jut, mint amennyi ideális lenne.
