Így lett Örkény egyperceseiből kétperces

Eddig A színész halála és Az autóvezető kapott egy rövid videót, ami ellentétben az egyperces időbeli kikötésének, súrolja a két percet.

  • Rodler Lili

 

Örkény István egypercesei Jókai Mór hosszú regényeihez képest a gimnazisták kedvenc olvasmányai közé tartoznak. A műfaji sajátosságok és a történetvezetés miatt, pedig megállják animációs rövidfilm formájában is a helyüket. Ebből indulhatott ki Takács Ádám is, aki rendezte és rajzolta is a filmeket.

A színész halála után, amit az előző hónapban készített Scherer Péter narrációjával, most Az autóvezetőt rajzolta meg és Koltai Róbertet kérte fel a mesélő szerepére.

 

Örkény egypercesei nem csak Takácsot ihlették meg. Korábban rengeteg rádiójáték készült a történeteiből, illetve rövidfilmek is születtek belőlük.

 

Mi is az az egyperces novella?

Örkény István új műfajt teremtett, sőt ő maga definiálta is, hogy milyennek is kell lennie a Használati utasítás című művében.

Kiemeli, hogy „teljes értékű írások, hogy rövidek (az ember időt spórol velük), és hogy a címekre ügyeljünk”.  Felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy ha valamit nem ért, „olvassa el újra a kérdéses írást” – tehát, hogy a novellák többértelműek, gondolkozni kell rajtuk.

Ilyen segédeszközöket használhattok a középszintű írásbeli érettségin magyarból

Az egyperces novellák nagyon sokfélék lehetnek, ami közös bennük az az abszurd, vagy groteszk bemutatása a világnak.

Erre jó példa Az autóvezető című egyperces is:

Az egyik pillanatban még csak olvas a balesetről, ami meg fog történni vele.
Takács Ádám / Funday Animation Studio
A követekző pillanatban pedig be is következik.
Takács Ádám / Funday Animation Studio
Irodalom érettségi, fogalomtár

Az abszurd és a groteszk kifejezést érdemes tudni az irodalom érettségi szóbelijén, ha esetleg felmerül.

  • Abszurd: lehetetlenséget, képtelenséget jelent, az abszurd művekben leírt dolgok általában nem csak lehetetlenek, hanem ijesztőek is.
  • Groteszk: össze nem illő elemek társítása, ami nevetséges, humoros hatást kelt.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.