Így lett Örkény egyperceseiből kétperces

Eddig A színész halála és Az autóvezető kapott egy rövid videót, ami ellentétben az egyperces időbeli kikötésének, súrolja a két percet.

  • Rodler Lili

 

Örkény István egypercesei Jókai Mór hosszú regényeihez képest a gimnazisták kedvenc olvasmányai közé tartoznak. A műfaji sajátosságok és a történetvezetés miatt, pedig megállják animációs rövidfilm formájában is a helyüket. Ebből indulhatott ki Takács Ádám is, aki rendezte és rajzolta is a filmeket.

A színész halála után, amit az előző hónapban készített Scherer Péter narrációjával, most Az autóvezetőt rajzolta meg és Koltai Róbertet kérte fel a mesélő szerepére.

 

Örkény egypercesei nem csak Takácsot ihlették meg. Korábban rengeteg rádiójáték készült a történeteiből, illetve rövidfilmek is születtek belőlük.

 

Mi is az az egyperces novella?

Örkény István új műfajt teremtett, sőt ő maga definiálta is, hogy milyennek is kell lennie a Használati utasítás című művében.

Kiemeli, hogy „teljes értékű írások, hogy rövidek (az ember időt spórol velük), és hogy a címekre ügyeljünk”.  Felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy ha valamit nem ért, „olvassa el újra a kérdéses írást” – tehát, hogy a novellák többértelműek, gondolkozni kell rajtuk.

Ilyen segédeszközöket használhattok a középszintű írásbeli érettségin magyarból

Az egyperces novellák nagyon sokfélék lehetnek, ami közös bennük az az abszurd, vagy groteszk bemutatása a világnak.

Erre jó példa Az autóvezető című egyperces is:

Az egyik pillanatban még csak olvas a balesetről, ami meg fog történni vele.
Takács Ádám / Funday Animation Studio
A követekző pillanatban pedig be is következik.
Takács Ádám / Funday Animation Studio
Irodalom érettségi, fogalomtár

Az abszurd és a groteszk kifejezést érdemes tudni az irodalom érettségi szóbelijén, ha esetleg felmerül.

  • Abszurd: lehetetlenséget, képtelenséget jelent, az abszurd művekben leírt dolgok általában nem csak lehetetlenek, hanem ijesztőek is.
  • Groteszk: össze nem illő elemek társítása, ami nevetséges, humoros hatást kelt.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.