A tiszteletlenségnek is van határa, de mi azért jót nevettünk.
Korábban testi fenyítéssel, például körmössel fegyelmezték a rendetlenkedő diákokat az órán, mostanra viszont ezeket tiltja a köznevelési törvény. Helyette a verbális fegyelmezési eszközök (például elbeszélgetés) mellett intőket, figyelmeztetéseket osztogathatnak, aminek különböző fokozatai vannak.
Ezek a(z)
amikről a szülőket az elektronikus napló rendszerében értesítik.
A leggyakoribb ok a figyelmeztetésre az órai beszélgetés, a tiszteletlenség, a visszabeszélés, de egészen extrém, ugyanakkor vicces helyzetek és cselekedetek miatt is kaptak már intőt a magyar diákok. Az @enaplobeirasok nevű Instagram oldal szerint például azért, mert a hátsó padsorban "grill partit rendeztek" és kolbászt, valamint gofrit sütöttek.
Hogy ez valóban megvalósult, azt képpel is bizonyítják, amin látható, hogy a pad fölött a tanulók nutellás-tejszínhabos gofrit tartanak a kezükben.
A rendhagyó étketést ugyanakkor a terembe belépő szaktanár nem tartotta sem szórakoztatónak, sem kreatívnak. A megfogalmazott szaktanári figyelmeztetésben azt írja;
Az iskola nem piknikezőhely, és az ilyen fegyelmezetlen magatartás elfogadhatatlan.
Egy másik szaktanári figyelmeztetésben a pedagógus arról ír; az intőben részesülő diák, Levente és a padtársa tanóra közben a paddal együtt kilopózott a teremből, mindez pedig még sikerült is neki.
Több szaktanár pedig a hamisnak bizonyuló bombariadók közbeni viccelődést sem értékelte. Egy diák azért kapott beírást január 23-án, amikor országszerte több mint 300 iskolában volt bombariadó, mert miután a pedagógus hazaküldte őket, megjegyezte, hogy "Bomba nap volt a mai."
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
