Kolbászt és gofrit sütöttek a padon, viccelődtek a bombariadóval - ilyenek miatt kaptak intőket a magyar diákok

A tiszteletlenségnek is van határa, de mi azért jót nevettünk.

  • Székács Linda

Korábban testi fenyítéssel, például körmössel fegyelmezték a rendetlenkedő diákokat az órán, mostanra viszont ezeket tiltja a köznevelési törvény. Helyette a verbális fegyelmezési eszközök (például elbeszélgetés) mellett intőket, figyelmeztetéseket osztogathatnak, aminek különböző fokozatai vannak.

Ezek a(z)

  • szaktanári figyelmeztetés,
  • osztályfőnöki figyelmeztetés,
  • igazgatói figyelmeztetés, és
  • nevelőtestületi figyelmeztetés,

amikről a szülőket az elektronikus napló rendszerében értesítik.

A leggyakoribb ok a figyelmeztetésre az órai beszélgetés, a tiszteletlenség, a visszabeszélés, de egészen extrém, ugyanakkor vicces helyzetek és cselekedetek miatt is kaptak már intőt a magyar diákok. Az @enaplobeirasok nevű Instagram oldal szerint például azért, mert a hátsó padsorban "grill partit rendeztek" és kolbászt, valamint gofrit sütöttek.

Hogy ez valóban megvalósult, azt képpel is bizonyítják, amin látható, hogy a pad fölött a tanulók nutellás-tejszínhabos gofrit tartanak a kezükben.

A rendhagyó étketést ugyanakkor a terembe belépő szaktanár nem tartotta sem szórakoztatónak, sem kreatívnak. A megfogalmazott szaktanári figyelmeztetésben azt írja;

Az iskola nem piknikezőhely, és az ilyen fegyelmezetlen magatartás elfogadhatatlan.

 

Egy másik szaktanári figyelmeztetésben a pedagógus arról ír; az intőben részesülő diák, Levente és a padtársa tanóra közben a paddal együtt kilopózott a teremből, mindez pedig még sikerült is neki.

 

Több szaktanár pedig a hamisnak bizonyuló bombariadók közbeni viccelődést sem értékelte. Egy diák azért kapott beírást január 23-án, amikor országszerte több mint 300 iskolában volt bombariadó, mert miután a pedagógus hazaküldte őket, megjegyezte, hogy "Bomba nap volt a mai."

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.